Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

lós vette át. Gyarmati Angéla, Szanyi Péter, Ábel Árpád az új tehetségek. De talán nem sértő megemlítenünk azoknak a nevét, akik a diósgyőr-vasgyári amatőrök köréből lettek kitűnő hivatásos művészek. Kalló László, Koncz Béla, Kádár Jolán, Ágotha Margit országosan elismert művészekké váltak. 1960. április 4. alkalmából a vasgyári képzőművészek 14. tárlatát nyitották meg a vendégházban. A 17 kiállító közül különösen kiemelkedők voltak Kutas István, Simon József, Mezőffy Tibor és Kozák Gyula munkái. Bordás Lenke Csendélet című képe keltett élénk érdeklődést. Az ő neve ettől kezdve ismert lett országosan is. A következő hónapban a Szinvavölgyi Művelődési Kör rendezett kiállítást a DIMÁVAG Gépgyár könyvtárában. A festők első díját ezen alkalommal Kolozsvári Dezső, a szobrászok első helyezését Pléh Zoltán nyerte el. Szeptemberben az országos vasas kulturális napok alkalmával ismét a vendégház előcsarnokában találkozhattunk a képzőművészek alkotásaival. Az 1963. évi jubileumi kiállításon a körök tagjai 40 legsikerültebb munkájából készült kiállítás. Ott emlékezett meg jelen sorok írója a tevékenység 20. évfordulójáról és fejezte ki azt a reményét, hogy a tervezett 1964. január 1-i egyesülés után újra közös szakkörben gazdagíthatják a képzőművészeti életet a sok sikert elért vasgyári amatőr művészek. Még 1963-ban létesítettek kapcsolatokat a drezdai VEB Sachsen werk szépművészeti körének tagjaival, akik meghívást kaptak Diósgyőrbe és december 2-12-ig mutatták be munkáikat a vasgyári mozi kiállítási helyiségében. Az egyesülést követően kapcsolódott be a munkába Papp László művésztanár, akinek a neve az elkövetkező években szintén összekapcsolódott a vasgyári művészek munkájával.