Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

(Diósgyőri Kohász, 1955. január 11.) A Diósgyőr-vasgyári Művészegyüttes vegyes karának két száma után MOKEP-híradót vetítettek, majd az Én és a nagyapám című új magyar filmet. Az átadás idején a vetítővászon mögött még folyt az építkezés, hiszen az új épületszárny nem készült el. A lejtett nézőtéren 33 sorban és 16 páholyban összesen 701 ülőhelyet alakítottak ki. A művelődési ház hiányát - különösen a színpad és a próbahelyiségek átadása után - némileg enyhítette az új épület, mely a mozin kívül sok egyéb, színvonalas rendezvénynek is helyt adott. Ugyanakkor mintegy húsz évvel eltolta a művelődési ház felépítését. Az átadás után a filmszínház üzemeltetését visszavette a művelődési ház és fél évig Prókai Antal, majd Nyírő Ferenc lett az üzemvezető. Ez utóbbi, aki évekig vezette a mozit, a gyár állományában kapta a megbízatását és mint ilyen, nem nagyon akarta a kultúrotthon, illetve annak igazgatója felügyeletét elfogadni. Szakképzettség és kellő műveltség hiányában sok konfliktus alakult ki közte és az intézmény vezetése között. A mozi társadalmi irányítása a továbbiakban sem jelentette a teljes függetlenséget az állami irányítástól. A Szakszervezeti Mozi- és Filmközpont is csak a Mozgóképforgalmazási Vállalat kópiáival rendelkezett, ez a cég viszont nagyon vigyázott arra, hogy a vasgyári mozi sohase legyen a miskolciakhoz hasonló premiermozi, ezzel együtt netán konkurencia. Kezdettől mindvégig számtalan vita és összeütközés keletkezett ebből, miután például a megnyitást követő hónapokban olyan filmeket osztottak Diósgyőr-vasgyárnak, melyeket Miskolcon egy-két évvel korábban már levetítettek. De még így is 1955-ben több mint 400 ezer látogatója volt a filmszínháznak. Ez évente mintegy másfélmillió Ft bevételt jelentett a művelődési házban, melyből a kölcsöndíjak, a működtetés és a bérek levonása után is maradt nettó bevétel. 1955-től a mozi a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Háza Filmszínházaként működött. 1956 október végén a Lenin Kohászati Művek munkástanácsa Nyírő Ferencet felmentette és Bulla Jánost nevezte ki a mozi üzemvezetőjének. 1957. május 14én viszont ő adta át a leltárt Nyírőnek. 1957 júliusában a Magyar