Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

népi színjátékát, a Budai Nagy Antalt, szeptemberre Strauss: Ci­gánybáró című operett bemutatását tervezték. Az augusztus 3-i be­mutató előtt Baán Emil, a Jószerencse elnöke nyitotta meg a sza­badtéri játékok ciklusát. Cserhalmi Lajos pedig Fazekas Mihály Ludas Matyi-jának irodalmi értékét ismertette. A még működő római katolikus Szent Erzsébet Nőegylet a szegény gyermekek karácsonyi felsegélyezésére 1947. november 15-én az Árvácska című operettet mutatta be Gajdos Ede gondos rendezésében. Csordás Rózsa, Vojtilla László, Cseh Istvánné, Ke­lemen Csibi, Sztollár Vince, Káel Ibolya és Pléh János kaptak el­ismerő kritikát a bemutató után. Az 1948. év januárját Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című nagyoperettjével nyitotta meg a Jószerencse a kultúrházban. A címszerepben Marázi Ilona aratott osztatlan sikert, Vojtilla László elegáns kiforrottsága, Kelemen Irén és Marázi István együttese szerzett a közönségnek derűs perceket. Bayer Elza, Tranzik Zol­tán, Balogh Sándor, Csermák Ibolya, valamint Benke Béla rende­ző kaptak őszinte elismerést. A Jószerencse Dal- és Önképzőkör műkedvelőinek jószerével ez volt az utolsó kiemelkedő produkci­ója. Az elnökség szakszerű irányító munkája, a tagság érzékelt ál­dozatvállalása és rengeteg munkája ellenére már érezhető volt az átalakítás, a megszüntetés szele. Baán Emil elnök egy áprilisi nyi­latkozatában már közölte, hogy az 1949. évi nyári játékok megren­dezésére semmi ösztönzést nem kapott, holott az egyesület a tagok fillérjeiből összejött vagyonnal, gazdag díszlet- és ruhatárral ren­delkezik. Tulajdonképpen lezárult a Jószerencse Dal- és Önképzőkör, illetve 1945 után a Jószerencse Vasas Kultúregyesület feledhetet­len sikerekben gazdag, a vasgyári közönségnek számos élményt nyújtó műkedvelő korszaka. Jóllehet, hogy a Diósgyőr-vasgyári Munkásszínjátszók címszó alatt még találkozunk sokuk nevével, hiszen elképzelhetetlen volt számukra a munka gyors abbahagyá­sa, de ezek az évek kitörölhetetlenek maradnak a Jószerencse ne­ve alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom