Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

miatt. A gazdasági vezető Juhász József lett. A vezetés a művészeti vezetőkkel és a karok képviselőivel kiegészítve 17 tagú testületté alakult. Függetlenített vezetője az együttesnek többé nem volt. Szeptember 25-én már programot is adott az új vezetőség. Legfontosabb feladatának tűzte ki, hogy az együttes minden kara mielőbb a régi fényében ragyogjon. Ennek érdekében 1954 első felében új műsorral kellett a közönség elé lépni, Bánhegyi László vezetésével vissza kellett állítani a szimfonikus zenekart és rendszeres önálló koncertjeivel újra a vasgyári dolgozók szolgálatába kellett állítani. „...Jöjjön vissza minden zenekari tag, örömmel várják s álljanak a karmesterük háta mögé és már holnap, holnapután kezdjenek a működéshez. A diósgyőri szimfonikus zenekarra nagy feladatok hárulnak, a zenekarnak újra régi fényében kell csillognia..." - mondotta Benke Béla, az egyik legrégibb kultúrmunkás. Az együttes szervezeti, személyi kérdései megoldottnak látszottak a tagság kívánságának megfelelően, az új program elfogadásával. Nem így azonban az anyagi biztosítéka. Az együttes megalapításának körülményeinél említettük, hogy a három gyár létszámának arányában vállalta a fenntartási és működési költségeket. Sajnos az írásban le nem fektetett anyagi alap labilissá vált. Először Fröschl Gusztáv, a Nehézszerszámgépgyár vezérigazgatója vonta meg a támogatást, mondván: „Most futballpályát építek a dolgozóimnak, arra kell a pénz. Nem adok a jövőben az együttesnek!" így sorvadt el a DIMÁVAG segítsége is és 1953 második felében már 79. kép. Az új „ egyesületi " elnök: Nyitrai László