Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

Kováts György, Mrva Emil és Szántó István, a szakszervezeti bizottságok részéről: Bende Imre, Sólyomvári Mihály és Solti András. A II. kerületi tanácsot Kecskeméti Istvánné képviselte, az ellenőrző bizottság tagjai: Szalóki Mihályné (MDP Megyebizottság), Tóvizi Sándor (SZMT) és Szabó Gézáné (Vasas TB) lettek. A tervezett együttes összetétele az alábbi volt: 100 tagú énekkar (vegyeskar) utazólétszám 80 fő, 32 tagú tánckar (férfi és nő) utazólétszám 26 fő és 50 tagú zenekar (szimf. és népi) utazólétszám 50 fő. Az eredeti tervek szerint a három gyárnak kellett az anyagiakat biztosítani, éspedig a kohászatnak, a DIMAVAG-nak és a Nehézszerszámgépgyárnak. Az együttes székháza a Vasas Otthon lett. A Vasas Szakszervezet által biztosított 100 000 Ft támogatásból az együttes működését biztosító öltözőket, zuhanyozókat létesítettek. A vegyes kar alapját az 1948-ban megszűnt Jószerencse Dales Önképzőkör, a Vasas Dalárda, valamint a Palestrina Vegyeskar adta. Ez utóbbiból sok nő jött át az együttes vegyeskarába. Karnagyok Forrai István és Szűcs Loránd lettek. Kezdetben 80 főnyi kórus kezdte meg a működést. A korábbi férfikarok tagjai közül többen nem kívántak vegyes karban énekelni. A tánckar a már nagy hagyományokkal rendelkező „Vörös Október" tánccsoportra épült. A SZOT és a Népművelési Minisztérium javaslatára a művészeti munka irányítását Solymosi Jánostól Böröcz József vette át. O így fogalmazta meg a jövő programját: „... Munkánkban legszűkebb környékünk, a megye tánchagyományait használjuk alapul, de természetesen tanulunk és bemutatunk egyéb magyar tájakról való táncokat is... külön súlyt fogunk helyezni a magasabbfokú technika elsajátítására, mert fokozott művészi erejű alkotásokat csak magasfokú technika birtokában tudunk majd elérni..." (Diósgyőri Munkás, 1951. november 5.) Miután a szakszervezet is támogatta anyagilag az együttest, Váradi József vezetésével 12 tagú népi zenekar kezdte meg a működését, amely a tánckar kísérete mellett önálló számok bemutatására is alkalmassá lett. A zenekar tagjai többségében vendéglátós zenészek voltak, s ez a későbbiek során problémát okozott a veze-