Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

je Garadnai Antal lett, aki nagy szeretettel foglalkozott a csoport ügyes-bajos dolgaival. 1948. október 30-án a szakszervezet által rendezett népi esten a füzesabonyi, a szentistváni, az egri és a mezőkövesdi együttesek mellett a karádi kanásztáncot táncolták. Ez a szereplés azért is volt nevezetes, mert a szakszervezet anyagi támogatásából vásárolt 12 pár csizmát ekkor „szentelték" fel. Első alkalommal volt érzékelhető a szakszervezet anyagi támogatása. A vasas táncszakosztály 1948. augusztus 1-től december 31-ig szóló öthónapos zárójelentése komoly munkáról számolt be. Ez alatt az idő alatt 82 próba és 34 fellépés volt, 13 magyar népi táncot tanultak meg, az állandó működő tagok száma 14 fiú és 7 lány. * * * 1949. január 9-én tartotta a Magyar Táncszövetség évi közgyűlését, melyen Tóth János és Balogh Sándor vettek részt. E közgyűlés szabott utat a népitánc-mozgalomnak, amikor kimondta: „Formájában nemzeti, tartalmában szocialista tánckultúrát" kell teremteni. Ez az év egyébként sok hazai és vidéki szereplés jegyében telt el. Helyben üzemi esteken, az országos nőnap alkalmával, március 15-én, a felszabadulás évfordulóján, húsvéti műsorokon, szavazáson, pünkösdi hangversenyeken léptek fel. Vidéken Mályi, Varbó, Mezőkövesd, Cserépváralja, Tibolddaróc, Tiszaeszlár, Keresztespüspöki, Rakaca, Rakacaszend, Újhuta, Görömbölytapolca, Szakácsi, Irota, Szerencs és Lillafüred közönsége láthatta őket. A helyi és a vidéki szereplések már bő repertoárról tanúskodtak. Kossuth-verbunk, katonatánc, karádi rezgős, marosszéki leányforgó, Fábián Pista, dévaványai kisverbunk, karádi kanásztánc, székely leánykarikázó, kónyi verbunk, orosz párostánc, alföldi legényes, mohácsi csillagtánc, békési páros, marosszéki csűrdöngölő, délvidéki csárdás. Lényeges javulás mutatkozott a zenekíséretben is. Gyakorta kísérte őket a vasgyári zenekarból alakult „kisparti", általában Vancsó Dezső, Várszegi Kálmán, Schöppl Ferenc, Schöppl Alfréd, Szurovszky János és Dénes Ist-