Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

zett leveléből.) Mindezen problémák ellenére a zenekar tovább működött. Az 1955. évi repertoárjukban az alábbi számokat találtuk: Magyar és szovjet Himnusz; Internacionálé; Erkel: Hunyadi induló; Borsay: Szamosmenti induló; Négyesi: Népdalinduló; Dunajevszkij: Sportinduló; Novikov: Tüzér induló; Novikov: DIVSZ-induló; Agapkin: Győzelmi induló; Pokrász: Májusi Moszkva; Agapkin: Búcsú a szláv nőktől; Sedoj: Repülő; Alekszandrov: A szovjet hadsereg győzelmi indulója; Losonczi: Csapj fel öcsém; Fricsay: Magyar vér, Magyar bányászhimnusz és Orosz lovassági induló. A zenekar éves költségvetése általában nem érte el az 50 ezer Ft összeget. Ez magában foglalta a karnagy havi 300 Ft-os díjazását, de a kottákat, hangszerjavításokat és az egyéb dologi költségeket is. 1957-ben a zenekart a művelődési ház átadta a 100. sz. Szakmunkásképző Intézetnek, ahol folytatta tevékenységét. A néptánc megjelenése a cserkészmozgalomban (1946-1949-1951) Amíg a kórusmozgalom, a zenei élet vagy a színjátszás terén gazdag hagyományokkal rendelkezett Diósgyőr-vasgyár, addig a néptánc mint öntevékeny művészet ismeretlen volt a felszabadulást követően. Az 1930. augusztus 19-én rendezett első Gyöngyösbokréta-bemutató, a különböző legény- és leányegyletekben folyó tevékenység vagy a regőscserkészet mint induló népies mozgalmak nem voltak ugyan teljesen ismeretlen fogalmak, de az első táncoskedvet a vasgyári fiatalok a 750. sz. Nagy Lajos király cserkészcsapat regős rajának Napsugár, Vércse és Vadgalamb őrsében kapták. 1946. május első napjaiban Diósgyőr-vasgyárban járt Molnár István népművész tanár, hogy a franciaországi világjamboree előtt segítsen a regősraj kialakításában. A cserkészetnek ez az ága akkor magában foglalta a népdalt, a népballadát, a népmesét és a népi táncot. Ezen a találkozáson a diósgyőri fiatalok már egy kanásztáncot is bemutattak, melyet azután igazán jól Molnár István mutatott meg