Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)
III. A műkedvelő színjátszómozgalom (1920-1945)
szerepében: Kaszab Dezső, Gábor Sándor és Csontos István. Ezt követően 24 fő a Magyarország nem volt, hanem lesz! c. élőképet mutatta be. 1927. december 2-án és 3-án a vasgyári gyerekeket látjuk a munkásétterem színpadán. A „Szívgárda" rendez műsoros estet, melynek keretében Náci, a holdkóros c. vígjátékot, Az árva c. gyermekjátékot és a Verbuválás c. sorozójelenetet mutatják be. December 20-án karácsonyi műsor keretében ugyancsak őket látjuk viszont, amikor Szabó János: Béke c. karácsonyi pásztorjátékát és Szegfalvi I.: A sátán hatalma című 3 felvonásos karácsonyi színművet mutatják be. 1928-ból mindössze két Jószerencse-bemutató nyomai maradtak ránk. Mindkettő Ivanits László rendező nevéhez fűződik. Az első a márciusban bemutatott, majd áprilisban és szeptemberben megismételt Régi jó Budapest c. operett. A darab szereposztása, a közönség és a kritika fogadtatása nem maradt ránk, de néhány fényképet még őriznek a megsárgult albumok. A másik színdarab a Kölcsönkért kastély volt, melynek bemutatását fotó bizonyítja. 1930. február l-jén a diósgyőr-vasgyári Evangélikus Nőegylet teaestélyén Záhony János rendezésében a Tisztviselők Dalegylete műkedvelői Farkas Imre: Nótás kapitány című népszerű operettjét mutatták be. „A munkásétterem helyiségét színültig megtöltötte az érdeklődők serege, mely a trianoni életharc idegbontó robotja után meg akarta lelkét frissíteni a művészet kristályvizében. S valóban, az a finoman csiszolt előadás, amit a Vasgyár kitűnően összehangolt operettegyüttese ez estén újból adott, sokszorosan túlnőtt a műkedvelői színvonalon. A rendező, Záhony János, a darab minden értékét, minden szépségét, derűs magyar levegőjét frappánsan érvényre juttatta. Méltó partnere, Senger Gusztáv karnagy az ének- és zenei részeket dolgozta ki s hangolta mesteri hévvel az együttesbe. Ilyen irányítás mellett az egyes szereplők - akik jórészt különben sem újoncok már a színpad világában - csak tökéleteset nyújthattak" - olvashatjuk a korabeli újságcikkben.