Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

1. A Tiszti Dalegylet, a Túrán Irodalmi Társaság és a Jószerencse Dal- és Önképzőkör mondja ki, hogy új kultúregyesületté alakul. 2. Az új egyesület neve: „Jószerencse Kultúr Egyesület" legyen. 3. Az új egyesület 10 szakosztály keretében fejtse ki működését: 1. Dalkör, 2. Önképzőkör, 3. Olvasókör, 4. Műkedvelő szakosztály, 5. Munkásszeminárium, 6. Művészkör, 7. Sakkor, 8. Fotószakosztály, 9. Utazási szakosztály, 10. Társadalmi szakosztály. 4. Az új egyesület alapszabályainak előkészítésére mind a három egyesület küldjön ki 2-2 megbízottat. Az új alapszabályokat f. év december 15-ig készítsék el. 5. A fúzió kimondására rendkívüli közgyűlést hívjon össze még ez év decemberében mindegyik egyesület. 6. Minden egyesület maradéktalanul belép az új egyesületbe. 7. Az alakuló közgyűlést 1944. január első felében tartsuk meg. „Az új kultúregyesület lesz hivatva a Vasgyárban a jószándékú magyar munkásság és a magyar értelmiség közeihozására. Az értelmiségnek az elmúlt évtizedek mulasztását jóvá kell tennie és a munkásság mellé kell állnia. Segítő kezet kell nyújtani a felemelkedni vágyó munkásság felé és ezért nehéz magyar szolgálatot kell vállalnia... Miért javasolom a Jószerencse Kultúregyesület nevet? Nemcsak a patinás vasgyári név miatt, hanem a munkásság hitét és bizalmát kell az új egyesületnek bírnia. Bármilyen tiszteletreméltó indokok is szólnának egyéb megoldások mellett, javasolom, hogy a Vasgyár legrégibb és legnagyobb munkásegyesületének nevét, ha új formában is, de tartsuk meg. A Tiszti Dalegylet aranyérmes dalárdájának szerzett jogát, mivel új egyesületté alakulnak, ha a királydíjbani indulás joga örökölhető, az az új névtől független..." Semmi nyoma és bizonyítéka nincs annak, hogy a javaslat megvalósult volna és az új keretek között az egyesületek meg-