Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között

Megérdemlik e nagy esemény közreműködői, hogy nevüket az utókor számára megörökítsük: Schréder Gyula, Beczási Gusztávné, Istváncsics Matild, Brodreisz Róza, Hnilitschka Gyuláné, Csellár Matild, Mikovényi Zsigmond, Gaál Kálmán, Obholczer Béla, Brodreisz János és Ocsenás János voltak a szereplők. Még ugyanez év júniusában másik nagy esemény a budapes­ti Acélhang dalárda diósgyőri látogatása. A 60 tagú együttest a diósgyőriek nagy szeretettel, a gyári állomáson zenével és dallal fogadták. Este közös hangversenyt adott a két dalárda, majd a műsor második részében énekesek, színjátszók szórakoztatták a budapesti és helyi vendégeket. Bemutatták a ,,Kukli prédikácziók" c. egyfelvonásos vígjá­tékot. A Rákóczi-indulót Mártonffy Aranka, Kauschill Ella és Szebenyi József zongorázták. A Rómeó és Júlia c. dalműből Hnilitschka Gyuláné, Kauschill Ella, Róth Miksa, Brodreisz Já­nos és Mikovényi Zsigmond énekeltek. Az Acélhang dalosai másnap megtekintették a gyárat, kirándultak a „Tatár-árok"-ba és későn este utaztak vissza. 1891. szeptember 20-án a Miskolci Nemzeti Színház ünnep­ségén hangzik fel a Rómeó és Júlia-részlet. A sajtó első ízben műkedvelő művészeknek nevezi az előadókat, majd így ír: „Többször volt már alkalmunk kifejezni elismerésünket e derék műkedvelő társaság egyes tagjai iránt, mit művészi produk­cziójukkal mindannyiszor kiköveteltek s volt fogalmunk azon művészi becsről, mit előadásuk nyújt, de nem csodálkoztunk raj­ta, hogy a mi nagy közönségünket, mely őket először hallotta most, előadásuk annyira elragadta, mert mi valóban magunk is nagy mértékben meg voltunk lépetve. A legközelebbi alkalom óta annyit haladtak az előadás tökéletességében, a finom, értel­mes előadásban, hogy az abszolút dicséret méltán megilleti őket..." (Borsod-Miskolci Értesítő, 1891. szeptember 24.) Az említett és joggal elismert műkedvelők teljesítményében még hosszú évekig gyönyörködött a diósgyőr-vasgyári közön­ség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom