Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

támogatása mellett a felszabadult felvidéki városokban március és április hónapokban fog bemutatni. A 12 felvidéki előadást jótékony céllal készíti elő oly formában, hogy azok bruttó bevételét a felvidéki szegény munkáscsaládok felsegélyezésére ajánlotta fel." Ezen tisztes ajánlatát az elnökség Komárom, Léva, Losonc, Pelsőc, Rozsnyó, Kassa, Szepsi, Beregszász, valamint Ungvár városok elöljáróinak tette meg. Terveiről az Egyesült Magyar Párt kassai főtitkárságát is tájékoztatta. A városok elöljáróságai általában a körút őszre való halasztását kérték, Losoncon a „zavaros helyzetre" hivatkozva egyelőre nem vállalták. A nemes felajánlás teljes meghiúsulását végül is az Egyesült Magyar Párt 1939. június 26-i levele döntötte el, mely többek között tartalmazza: „... hogy teljes információt nyerjenek a dolgok állásáról, mellékeljük az egyes felszabadult, felvidéki városokból eddig beérkezett válaszokat. A válaszokból kitűnőleg megállapítható az, hogy az Önök nagylelkű és áldozatkész ajánlata ismeretlen okok folytán nem élvezi a teljes megértést..." Országos Dalosünnep Kassán (1939) Az 1939. június 24-én és 25-én Kassán megrendezésre kerülő Országos Dalosünnepre szóló felhívás már az év első napjaiban megérkezett a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége tagegyesületeihez: „E magyar történelmi sorsforduló és örömünnep alkalmából a magyar dal ünnepét kívánjuk Kassán megrendezni..." A diósgyőr-vasgyári dalárdák közül a Tiszti Dalegylet, valamint a Palestrina Vegyeskar utazott Kassára. A Jószerencse a korábbi felvidéki tervei miatt ekkor nem készült Kassára, a Vas- és Fémmunkások férfikara pedig nem volt a szövetség tagja. A vasgyáriak fogadtatásáról és szerepléséről a Magyar Jövő 1939. június 27-i számában olvashatunk Balázs Győző tollából: „A 170 benevezett dalosegyesület csoporthangversenyzése vasárnap dél-