Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

Lipót rendőrfőtanácsos. A székházat Petneházy Antal államtitkár adta át rendeltetésének. Az eredetileg Keresztényszocialista Otthon címet viselő épület „keresztényotthon" címen ment át a vasgyáriak tudatába és évtizedeken keresztül így is maradt. A felavatást követő években, de 1945 után is számtalan diósgyőr-vasgyári művelődési rendezvénynek adott hajlékot és egyik bázisává lett a helyi közművelődésnek és filmkultúrának. A Jószerencse 1936. március 24-én este a diósgyőrvasgyári kultúrházban tartotta évi első koncertjét a vasgyári zenekar és több közreműködő művész meghívásával. Az énekkar számai: Wagner: Zarándokok kara a Tannhäuser c. operából. Zenekari kísérettel Erkel: Takarodó és Bordal. A baritonszólót Vancsó József énekelte. Novák-Petőfi: Virágok Dr. Bródi-Bárd: Férfiének Kjerulf-Nagy F.: Holdsugaras éj Hackl N: L.: Szeretném itthagyni Peter-Nagy F.: A víg kovácsok, zenekari kísérettel A hangversenyen közreműködött Rákos Arnold hegedűművész, Palkó Kornélia zongoraművész, D. Keresztessy Erzsébet énekesnő. Erkel Ferenc magyarsága és jelentősége címmel Balázs Győző tartott előadást. Néhány sor a sajtókritikából: „Úgy a közreműködő művészek, mint pedig a dalkör magas nívójú részben kíséret nélkül, részben pedig a vasgyár kiváló szimfonikus zenekar által aláfestett számai biztosították azt a meleg sikert, amely a Jószerencse hangversenyeit állandóan jellemzi..." A Liszt Ferenc emlékének szentelt XXIV. Dalosversenyt 1936. június 28-29-én rendezték meg Szombathelyen. 117 dalárda nevezett be az országból, nyolc Miskolcról és környékéről.