Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

mint a polgári iskola tornatermében helyezték el. Étkeztetésük a miskolci éttermekben, kisvendéglőkben, magán kifőzdékben történt.) Júliusban a szövetség értékelésében többek között ezeket olvashatjuk: „A miskolci országos dalosünnepély minden eddigi ünnepélyünknél fényesebben sikerült, pedig az utolsó napokig a leglehetetlenebb helyzetek elé állította a Szövetség vezetőségét a soha nem ismert arányú nincstelenség... Ha valaha valaki meg fogja írni ennek az ünnepélynek a történetét, ennek legragyogóbb lapjai azok lesznek, amelyeken a dalostestvéreink hősi küzdelmét fogja vázolni, amellyel előteremtették a szükséges anyagiakat és megalkották az ünnepély hatalmas művészi építményét..." A diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárda, amely a szervezőmunkában is derekasan besegített a miskolciaknak, a dalünnepen mind közreműködésben, mind magatartásban és művészileg is nagyszerűen megállta a helyét. A Létünk a harc című munkáskórus bemutatója kapcsán olvashattuk, hogy „a zeneileg és szövegileg gyönyörűen megkonstruált műsorszámnak nagy sikere volt, amely Gránáth József karnagy szakavatottságát igazolta." A Tiszti Dalegylet fél évszázados jubileuma (1935) A Diósgyőrvasgyári Tiszti Dalegylet 1935. szeptember 7-én és 8-án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az 1885 októberében alakult egyesületet a helyi sajtó köszöntötte. A jubiláló énekkar meghívta mind a négy diósgyőr-vasgyári énekkart, a diósgyőri református énekkart, a diósgyőri Polgári Dalkört, a perecesi Bányamécs Dalegyletet, a Miskolci Daláregyletet, nemkülönben a veszprémi királydíjas dalegyletet. 7-én, szombaton a kultúrházban művészhangverseny vezette be az ünnepségeket. Műsora az alábbi volt: Verdi: Traviata és Strauss: Denevér c. műveiből egy-egy áriát énekelt D. Keresztessy Erzsébet hangverseny-énekesnő Schubert: Andié musik