Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

megválasztott tagok körében. Hermann Lajosné megválasztását az elnök így indokolja: „Eddig a női szereplők felkérésénél tapasztalt eredménytelenség tette lehetetlenné az egylet működését a műkedvelői téren, most azonban, amidőn erre a nagyfontosságú szerepre üdvözölhetünk választmányunkban egy női tagot, reméljük, hogy az ő tapintatos keze és az e téren szerzett nagy tapasztalata nagyban hozzájárul ezen kételyek és nehézségek eloszlatásához..." Az év folyamán gyakorta találkozunk a tisztviselők fellépésével. Június 10-én a Hermann Lajosné rendezte hangversenyen szerepelnek, augusztus 15-én a Tízes honvéd gyalogezred zászlószentelésén a teljes misét végigéneklik, ugyanezt teszik a vasgyári tűzoltók 25. éves jubileumán és karácsonykor a róm. kat. templomban. Az egylet taglétszáma ebben az évben 260 fő. Az első diósgyőr-vasgyári munkásotthon A Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége miskolci helyi csoportja még 1918 áprilisában létrehozta a „Diósgyőri MunkásOtthon Bizottság"-ot. Rövid idő alatt több százan jelentkeznek és nyilatkoznak, hogy „...önként adományoznak a diósgyőri munkásotthon alap javára." A munkásotthon alapító tagja lett minden vasgyári munkás, aki legalább 10 koronával járult hozzá az alaphoz. Az alapot kiegészítendő a Magyar Vas- és Fémmunkások diósgyőr45. kép. Az első diósgyőr-vasgyári munkásotthon, 1920.