Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

Nyílt levél a „táblához"

Nyílt levél a „táblához Teljes szívemből köszöntlek kedves TÁBLA! Hosszú vajúdás után kevesek örömére, sokunk bánatára végre megszülettél! Szülőágyadhoz nem hívtak bábát, mamádnak papád nem vitt virágot! Nem köszöntött sem az önkormányzati polgármester, sem a kerületi, vagy területi képviselő. Magad is csodálkozol azon, hova pottyantál. Lehet, hogy mikor keresztelőre szállítottak, leestél Diósgyőr közepén, a volt „Diósgyőri II. kerületi", harmadik tanácsházának bokros-gazos gondozatlan épülete után, mintegy 100-150 méterrel „Diósgyőr Magja" felőli útszakaszon, kérted, hogy tovább ne vigyenek, ássanak be az út mellé, mert hát itt is volt sorompó, amelyik országhatárszerűen két oldalról zárta el a Perecesre vezető vágányt. Gondoltad: sorompó-sorompó, mindegy. Volt ugyan egy másik sorompó, de ott fizetni kellett a Diósgyőrből Miskolcra kocsizóknak, később kerékpárosoknak, még később az autósvilág kezdete óta - a képkocsizóknak a kövezetkoptatásért. Itt állsz most és hirdeted Miskolc-Diósgyőr, de a mások oldalon nincs tábla Diósgyőr-Miskolc felirattal. Bevallom neheztelek Rád - azt hiszem nem vagyok egyedül -, mert megtagadtad a volt két diósgyőri tanácsházát! Az egyiket már említettem, a másik Újdiósgyőrben, a volt Marx téren működött, a szamárbőrként összezsugorodott Újdiósgyőrre emlékeztető téren. Ez a tér ugyan nem tér. Hogy lehet egy városrészről, kerületről (Diósgyőr kerülete volt, Perecessel, Alsó-, Felső-Hámorral, O- és Új-Massával együtt) teret elnevezni, inkább fantázia hiányában az ott működő házról, vagy nevezhették volna a vasmunkásokról, Vasas térnek. Ettől a tértől körülbelül háromszáz méterre volt évszázadokig Miskolc kitolt határa. Erről a Böngér utcának a csatolás előtt nevezett Határ utca tanúskodik. Ezt azért közlöm veled, mert ezen a területen született lakosoknak, akár újdiósgyőriek, akár vasgyáriak, vagy újtelepiek voltak, az anyakönyvben, a születési helynek „Diósgyőr" van bejegyezve. Tudni kell Neked is, hogy Diósgyőr közigazgatási területének csak egy központja volt, és ezt a villamosvasút diósgyőri végállomásánál - a most táskajavító és készítő ksz. üzeme - volt a „községháza". Diósgyőr város (mezőváros) korában itt székelt a városvezetőség, amelyik nem Miskolcnak tartozott beszámolni, hanem Borsod vármegyének. Tudod Kedves Tábla, feliratod még sok visszásságot fog szülni! Először mert ilyen név, hogy „Miskolc-Diósgyőr" nincs a térképen, másodszor a körzeti rádió és a miskolci újságok örök ellentmondásban vannak, például az Észak-Magyarország - úgy tudom - október 5-i számában megjelent egy hirdetés, amelyben az MDF közli, hogy Diósgyőrben a Táncsics tér 3. sz. alatt ettől-eddig zöldségféléket árul kedvezményes áron. Ugyanezt hirdette a