Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)
A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között
folyamatos öntőmű területére Ózdon történt 90 fő részére. Az oxigéngyár üzemeltetőinek képzésére pedig 20 fő részvételével Dunaújvárosban és Leninvárosban (ma Tiszaújváros) került sor. Az LKM minden vonatkozásban stratégiai súlypontként kezelte a Kombinált Acélmű megvalósítását és zökkenőmentes felfuttatását. Magára a nagyberuházás végrehajtására Beruházási Főmérnökséget, majd Beruházási Igazgatóságot hoztak létre. Az üzemeltetés minden vonatkozásának előkészítésére pedig kiterjedt operatív bizottságot működtettek Herendi Rezső műszaki igazgató vezetésével. Az egyik legjelentősebb teendő volt a konverter nyersvas-ellátása érdekében a III. sz. kohó 1980 évi nagyjavítása során annak 960 m 3-esre való bővítése, negyedik léghevítőjének megépítése és általános korszerűsítése, mintegy 300 millió Ft-os költséggel. Az új acélmű a minden tekintetben korszerű és termelékeny berendezések mellett különösen két szempontból jelentett világszínvonalú fejlődést Diósgyőrben: a környezetvédelem és az acélgyártási technológia vonatkozásában. A környezetvédelem érdekében az előző évtizedekben is rendkívül sokat tett a gyár vezetősége. Nem tekinthető fölösleges kitérésnek, ha áttekintjük a következőket. A levegőszennyezés a 60-as évek elejétől 1980-ra így alakult: a portartalom 128-ról 21 t/napra; a CO-tartalom 514-ről 151 t/napra, az S0 2-tartalom 66-ról 1 t/napra csökkent. Az eredmények elérésében a legdöntőbbek voltak: a generátorgáz gyártás teljes megszüntetése, szénhidrogén tüzelésre való áttérés; az erőműi szénportüzelés megszüntetése; a gőzmozdonyok és daruk megszüntetése, teljes körű Dieselesítéssel; a torokgáz-tisztítás teljes felfejlesztése; és a gyáron belüli ércelőkészítés megszüntetési a BEM létesítésével. Ezt javította tovább a Kombinált Acélmű, melynek porkibocsátása mindössze 12 kg/ó a megszüntetett Martin Acélmű 232 kg/ó porkibocsátásával szemben. A víztisztaság védelem két főiránya a növekvő vízigény kielégítését szolgáló keringetéses rendszer fejlesztése, illetve a vízrendszerbejutó szenynyezőanyagok eltávolítása. Ezért több lépcsőben fejlesztették a szennyvíztisztítást és hűtést követő újra-használatot, valamint megoldották a vákuumszűrést. Az acéltermelésre vetített vízkibocsátás a 60-as évek elején még 13m7t volt, ez a 70-es évek végére 7 m 3 /t-ra - nemzetközi szinten is figyelemreméltó értékre csökkent - a Kombinált Acélmű hatására már csak 4 m 3 /t lett. Az acélgyártási technológia világszínvonalúsága a következőkben öszszegezhető: Az oxigénes LD konverter és a nagyteljesítményű elektrokemence alkalmazásával a termelékenységi, kedvező energiafelhasználási tényezőkkel együtt már eleve technológiai, minőségi előnyök is járnak. Mindkét acélgyártó egység minőségi munkáját betetőzi és eddig elérhetetlen eredményeket biztosított a legszélesebb képességű üstmetallurgiai berendezés. A vákuumozás, oxigénes beavatkozás, a hőmérséklet mindenkori tetszés szerint beállítása, az üstkemencében lévő adag állandó indukciós keverése és
