Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között

tője az alapkőletétel reggelén felkereste a minisztert, hogy akadályozza meg ezt az aktust.) Végül is 1967-ben elkezdődött, s 1969-ben befejeződött a III. sz. Elektroacélmü építése. A fejlesztési cél szerint évi 75 ezer tonnát kellett termelni 1 db 50 tonnás ívfényes kemencében. A szovjet ipar nagyon korszerű, indukciós keveréssel is ellátott kemencét tudott szállítani, csak a náluk szokásos 18 MVA-es transzformátort nem fogadták el az LKM vezetői, hanem 25 MVA-es transzformátorral látták le. így 63 tonnás kihozatalra terhelhető a kemence, s már a második évben 100 ezer tonnát termelt. Ehhez a kitűnő termelő berendezéshez a KOGEPTERV nagyszerű, egészséges üzemet tervezett, ellátva füstgáztisztító, vákuumozó berendezésekkel. A szovjet szállítók szívesen hozták ide partnereiket, hogy referencia-üzemként mutassák be. Kiemelkedő szerepe volt ennél a 378 millió Ft-os költséggel megvalósult beruházásnál a Kohászati Gyárépítő Vállalatnak, mint fővállalkozónak. Még egy jelentős - a nemesacél és másodtermék arányt javító - beruházást kellett Diósgyőrben végrehajtani ezekben az években. Éppen a járműipar fejlesztése követelte meg a húzott-, hántolt-, csiszolt rúdárutermelés növelését évi 18 ezer tonnáról 30 ezer tonnára. Sajátos módon ennek a beruházásnak 1967 derekán történt beindítását a miniszterhelyettes követelte oly mértékben, hogy még az új mechanizmus kezdete előtt érje el a 20%-os készültséget. Ez volt ugyanis a határa annak, hogy a minisztérium továbbra is az állami beruházásokat megillető felügyeletet gyakorolhasson az egyébként 180 millió Ft-os beruházásnál. Ez azért jelentett rendkívüli feladatot az LKM számára, mert az új üzemterületen összhangba kellett hozni az akkor még csak remélhetően leendő Nemesacél Hengermű csarnokrendszerével ennek az üzemrésznek a csarnokát. így az egész nagyüzem elrendezését hónapokkal azelőtt pontosítani kellett, mielőtt a tervezési munka a szükséges készültséget elérte volna. Ez a fejlesztők részére rendkívül sok többletmunkával és nagy felelősséggel járt. Ebbe az üzemrészbe korszerű hántoló- és csiszológépek kerültek, valamint az első magyar tervezésű és gyártású átfutó hőkezelő kemence a KGYV sikeres munkája eredményeképpen. A vállalatok profilját és termelési szintjét meghatározó döntések A magyar kormányzat az 1960-as évek derekán nemcsak az új gazdasági irányítási rendszer alapelveinek, az áttérés módozatainak kidolgozását tartotta fontosnak, hanem igyekezett 20 éves távlatra előirányzott koncepciókat kialakítani az egyes gazdasági ágazatok részére. Ehhez megalapozott módszertani és szervezeti kereteket biztosított az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenysége.