Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

II. A termelés és termékszerkezet 1947. június 30. és 1949. június 30. között

A népgazdaság összes anyagbehozatalának (értékben) 3,6%-a volt 1949ben az érchányad, 9,9%-a a tüzelőanyag, 9,1%-a a nyersvas és hengerelt áru hányada. A vaskohászat egyéb anyag- és energiaigénye 20-30%-kal nagyobb, mint a hároméves terv első évében. 23. táblázni Vasércbehozatalunk szerkezete a hároméves terv utolsó évében az 1938. évihez hasonlítva

35 Ország 1938. 1949. kt. % kt. % Bulgária 8,7 2,1 12,6 2,1 Csehszlovákia 193,7 46,2 78.3 13,1 Jugoszlávia 1 74.9 41,8 111,5 18,6 Szovjetunió 391,2 Demokratikus országok összesen: 593,6 99,1 Ausztria 9,3 2,2 5,4 0,9 Svédország 11,7 2,8 Görögország 20,1 4,8 Törökország 0,3 0,1 Tőkés országok összesen: 5,4 0,9 Mindösszesen: 418,7 100,0 599,0 100,0 Az iparág munkaügyi helyzete A hároméves terv utolsó évében a vaskohászatban dolgozó munkáslétszám az állami iparban dolgozók 7,3%-át tette ki, míg az összes létszám 7,1% hányadot mutatott. A munkás béralap hányada ugyanekkor 8,5%-volt, ami jól érzékelteti a vaskohászat viszonylagos súlyát az állami iparban. A nehéziparon belül 11,2% volt a munkáslétszám aránya, míg a munkás béralap 12,3%-ot tett ki. 35

MossóczyR., 1959.