Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

Bevezető

„Diósgyőri kohászat - amíg 15 ezer dolgozóból 1300 lett". Az alábbi mon­datok már történetírásként hatnak: „Tíz éve még tizenötezres tömeg höm­pölygött ki-be a gyárkapukon nap, mint nap. Amikor öt évvel ezelőtt a szer­kezetváltás jegyében a nagyolvasztót leállították és áttértek az elektrokemen­cés technológiára még ötezren dolgoztak itt. ...Amikor a kassai Kelet­szlovákiai Vasmű jelképes egydolláros vételárért megvette a céget, már csak 2500 dolgozója volt a diósgyőri kohászatnak. Amikor pedig 2000 januárjá­ban az adósságaiba belefulladt gyár leállt, kétezren voltak. ...Hogy mit hoz az olasz tulajdonos neve által fémjelzett jövő, azt még ma nem látják tisztán a dolgozók." De hogy a változások a további leépítést sejtetik, arra utal az újságcikk, amely már 1300 fős létszámról elmélkedik.) Az aktuális, vagy napi történésektől természetesen független Baán István közel négy és félévtized „gyártörténetét" átfogó munkája. Ennél lényegesen több kéziratot hagyott ránk, az utókor képviselőire. Levéltárba került - csa­ládja egyetértő támogatásával - a teljes hagyatéki anyag, amely rendezés után kutathatóvá válik az intézményben. Baán István életműve amikor kutat­hatóvá és publikálhatóvá válik annyit jelent, hogy emléke velünk és bennünk tovább él. Miskolc, 2001. július Dobrossy István szerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom