Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)
Lantos Sándor: A perecesi lakótelep kialakulása
A perecesi lakótelep kialakulása LANTOS SÁNDOR A Pereces környéki nagyüzemi bányászat elhatározásának idején ebben a völgyben nem volt közigazgatásilag meghatározható lakótelepülés. Ezért az alapító rendelet már azt is meghatározta, hogy a bányamunkások részére lakásokat és egyéb kommunális létesítményeket kell építeni. Az első 38 vendégmunkás 1871ben érkezett Perecesre Tiszolcról. Az 1872. és 1873. évi állami költségvetésekben 40-40 ezer Ftot biztosítottak lakásépítésre. A lakótelep első része 1874-ben készült el 30 munkás, 3 tisztviselő és altiszt családja részére. Ezek az Erdősor ma is meglévő házai. Ugyanekkor építettek iroda és raktár épületeket is. Az első telepesek az északi ércbányák szlovák munkásai közül kerültek ki. (Tiszolc, Szomolnok, Aranyida, Opaka környékéről.) A további években épült ki az O-telep, a Tárna-tér, az Iskola utca (mai Szén utca) is. Mindezek még vályogból, homokkőből készültek. 1875-ben már 1 tiszti, 6 altiszti és 52 munkáslakás volt. A kilencvenes években Perecesen 32 ház épült 66 lakással, Pálinkáson is kettő és a Gyertyán-völgyben is egy ház munkáslaktanya céljára, melyekben 150 munkást tudtak elhelyezni. A század végén épült meg a Hat-ház is, a legnyugatibb dombtetőn 24 lakással. Az 1900-as évek elején épült meg az Ostoros tövében az Új-telep 4 utcával, 50x2 lakással. Ezek már téglaházak voltak, építésükhöz téglagyárat is létesítettek. Ekkor épült az új emeletes iskola, az újaknai irodaház, a vasútállomás, egyik oldalon a Konzum áruházzal, s a vendéglő is. Az Új-aknán még fürdőt is létesítettek 1 medencével és 4 kabinnal, ami abban az időben nagy ritkaság volt. 1910-ben 137 házban 2312 személy lakott. Ekkor még felépítették a 12 db emeletes házból álló kolóniát, melyekben mintegy 120 lakást alakítottak ki a betelepülő újabb bányamunkás családok részére. A Bollóaljának ezt a részét éppen ezért Vándortelepnek nevezték. A meggyökeresedett családok nagy része itt kezdte perecesi életét. A két világháború idején és a köztük eltelt két évtizedben lakóházak intézményesen alig épültek, hiszen a termelés és így a