Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Gajdos Jenőné-Jászai Gyuláné-Kuthi Éva-Nagy Sándor: Oktatási intézmények Perecesen

Iskolánk tagintézménye Telephelyünk 1964 óta a Miskolci Nyári Napközi. A Miskolci Nyári Napköziben évente 1000-1200 gyereknek biztosítunk sportolási, szórakozási lehetőséget. Foci- és kosárlabda-pálya várja az ide érkezőidet. Tartalmas vakációt, gondos felügyeletet, pihenést és szórakozást nyújtunk itt a kisiskolásoknak. Tagintézményünk 2000 júliusától a Kuti István Altalános Iskola nevet viseli. (A nagy múltú Kuti István Iskola már 1884 óta oktatja-neveli a környéken lakó gyerekeket.) * * * A Debreczeni Márton téri középiskola 1953-ra épült fel, mint 104. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, de kezdetei 1949-re nyúlnak vissza. Az egész országban ekkor kezdődött el az új rendszerű szakmunkásképzés, felváltva az úgynevezett inas korszakot. A bányának éppúgy szüksége volt a fiatal szakemberekre, mint valamennyi iparágnak. A bányász sors akkor sem volt könnyű, így ide leginkább faluról toborzás útján kerültek a 15—18 éves fiatalok. Jöttek Borsodból, Szabolcsból, de még Hajdú-Bihar megyéből is. Igen kevesen érkeztek azonban Miskolcról. A perecesi bányaigazgatóság emberei fogadták az érkezőket és elhelyezésüket barakkokban, magánlakásokon, a szükség-férőhelyeken oldották meg. Étkezésüket is a bánya biztosította. A szakmai oktatásukról a Szén A Debreczeni Márton téri volt vájár iskola