Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kricsfalvi Jenő: A Gränzenstein altárna története és műszaki leírása

határozta, alappontnak pedig a Ferenc József bányatelek nyitópontját veszi, mely a Miskolc-Diósgyőr műút mentén van és magassága a műútéval megegyező. Ez időben még bányavasút nincsen. Ezen felvétel alapján készült el a „Diósgyőri Kőszénbányák" feliratú „Szelvény a tervezett altárna vonala szerint" nevet viselő dokumentum. Ez a szelvény 1868. január 31. keltezéssel és Pech aláírásával van ellátva. A tervezett altárna az Erzsébet-aknától a perecesi vasútállomás Vasgyár felőli végétől — indult volna ki és a másik vége a Gyertyán-völgy elején lett volna. A metszeten feltüntette az akkor üzemben álló tárókat és igyekezett az összes termelést ezen altárna szállításra összpontosítani. A tervezett altárna hossza mintegy 2250 öl azaz 4266 m lett volna. Ezen tervezett altárna szelvényrajzán egy későbbi időpontból származó feljegyzés van, mely a széntelepeket igyekszik feltüntetni a vetők ismerete alapján. Az altárna kivitelezése azonban nem ezen előterv szerint történt, hanem „A Diósgyőri Kőszénbányák térképe" feliratú vázrajz szerint. Ezen vázlat az altárnát már kihajtás alatt tünteti fel és bár keltezés nincs rajta, de egy 1871-ben készült térkép alapján (amely előre haladottabb állapotot tüntet fel) feltételezhető, hogy 1870-ben készült. A Szelényi kiadványban közölt 1868-1869. év csak az altárna kihajtásának kezdését jelentheti. Az altárnát 1869-ben kezdték és rajta 1873-ban indult, kezdetben lóvontatással a szállítás. A térképen már az altárna perecesi bejárata előtt vasútvonal van bejelölve és ugyancsak vasút a Mátyás-tárókhoz. Az előbbi 1 m nyomközű, míg az utóbbi 540 m-es bányavasút. A Gránzenstein-altárna kivitelezése mint látjuk, eltért az eredeti tervektől, ennek okát abban kell keressük, hogy időközben Baross Gábor függőleges akna megtervezése módosította az előtervet. Felmerülhet a kérdés az altárna elnevezésére vonatkozólag is. Mivel már Pech Antal aláírt terveken is szerepel a Gránzenstein-altárna elnevezés bizonyos, hogy Gränzenstein Gusztáv érdemeinek akartak áldozni az altárna róla való elnevezésével. Erre vonatkozólag pontos értesülést szerezni sajnos nem lehet. Bár nem szorosan a Gränzenstein altárnához tartozik, mégis helyénvalónak tartom megemlíteni hogy Pech Antal még egy dokumentumot készített, mely „A Diósgyőri Vasgyár bányáinak helyzeti térképe", 1868. X. 3.án kelt. Ez a térkép a vasgyár szén- és ércbányáit tünteti fel a Diósgyőr-Vasgyár—perecesi 1 m nyomközű bányavasúttal