Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)
Baán István: Pereces bányatelep környezete, a bánya megnyitása és a település közlekedési kapcsolatai
A nagyüzemi bányászat felfejlesztésének elhatározását követően az 1870-es években a Perecesen lévő Mátyás-táró és a hegy oldalán lévő Pálinkás és Wiesner-tárók termelését fokozták. Ezek szénminősége azonban nem volt megfelelő a Vasgyár kavarókemencéi számára a magas kéntartalom miatt. Tudták viszont, hogy a legjobb szén a Gyertyán völgy folytatásában az Adriányi telepen van. A kohászat közben átállt a korszerűbb Martin-acélgyártási technológiára, melyhez nem közvetlenül használták fel a szenet, hanem generátorgázt kellett gyártani belőle. Ennél is nagy jelentősége volt az alacsony kéntartalomnak. így elhatározták, hogy tömegtermelésre alkalmas bányát kell nyitni többszintű aknával Pálinkás és Adriány között, Parasznya határában. Ezt előbb Főaknának, majd Baross-aknának nevezték el. Ebből 1884-ben már 51.000 tonnát hoztak ki, 1893-ban pedig több, mint 200.000 tonna szenet. Az aknát 105 m-ig süllyesztették, s innen 4 szintet alakítottak ki. Baross-akna műszaki felszerelését, termelőképességét tekintve minden eddigi bányát felülmúlt. A szállítást 90 lóerős szállítógép végezte, a gőztermelést 82 m 2-es fűtőfelületű kazánnal oldották meg, a bányavíz kitermelését pedig nagyteljesítményű szivattyúkkal biztosították. Mintegy 20 km hosszúságú vágányhálózatot építettek a vágatokban. A szellőzést külön légaknákkal biztosították. Baross-akna Borsod megye legnagyobb teljesítményű bányája volt, 1900-ban 946 munkással 310.710 tonna szenet termelt. A Vasgyár növekvő szükségletét ezzel sem lehetett kielégíteni, ezért Pereces és Bábony között újabb kutatást végeztek. Jelentős szénmezőt határoltak be, s 1898-ban hozzákezdtek a perecesi ikerakna lemélyítéséhez. 132 m mélyen egy úszóhomok réteget és vízbetörést találtak, emiatt csak 1901-ben folytatták a munkát. Az I. sz. aknában 194 m-en rakodót létesítettek. Beállítottak két villamos szivattyút. Az akna mellé felépítették a gépházat, hivatalházat és műhelyépületet. Perecesi Új-aknának nevezték el. A II. sz. akna létesítésénél már felkészültek az előzőnél tapasztalt nehézségekre. Ezt a munkát Hibbey Hosztják Albert bányamérnök vezette. Itt először alkalmaztak keszonos mélyítést és tübinges biztosítást.
