Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Baán István: Pereces bányatelep környezete, a bánya megnyitása és a település közlekedési kapcsolatai

lesztési üteme során 1960-ban 490.000 tonnát, 1970-ben 960.000 tonnát, 1980-ban 1.094.000 tonnát termeltek, s a legtöbbet 1982ben, pontosan 1.269.000 tonnát. A létszám 1900-ban megközelítette a 1000 főt, 1914-ben az 1400 főt, azután tartós visszaesés következett, míg a második világháborút követő felfutás során — 1973 után egyedül üzemelő Lyukóbánya létszáma 2200 fő volt a leépítések megkezdése előtt. A perecesi állomás A konjunkturális időszakban a bányamunkás létszám biztosítása komoly gondot okozott, ezért jutalom kitűzésével toboroztak vidéki munkaerőt, sor került a nők földalatti foglalkoztatására is, amit 1955-től fokozatosan megszüntettek. A lakások mellett munkásszállókat építettek. A bányaipari szakmunkások képzésére 800 tanulót befogadó iskolát létesítettek az új, Debreczeni Márton téri lakótelepen, ebben 300 fős kollégiumot is, hiszen a fiatalok nagy részét vidéken toborozták.