Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kassai Jánosné: Pereces egészségügyi története a körzeti védőnő munkájának tükrében

meg kell találni a megfelelő kontaktust, hogy munkánk színvona­las és eredményes legyen. Minden gondozott külön egyéniség. Mindig nagy előnyére szolgált, hogy itt Perecesen laktunk és la­kunk jelenleg is, szinte együtt lélegzem a lakóteleppel. Ok mindig számíthatnak rám, megbecsülnek, tisztelnek. Régen látogatni kel­lett a tbc és rákos betegeket is, ezt a munkát már átvették a fel­nőtt körzetben dolgozó ápolónők. Két általános iskola és egy óvoda működik területünkön, melyet szintén a kötelező előírásoknak megfelelően látunk el a mindenkori orvosi segítségével. Pályám kezdetén még a Debreceni Márton téren lévő szakmunkás iskolá­ban ifjúsági védőnő dolgozik, de ha szülés vagy betegség miatt helyettesíteni kell a perecesi védőnők segítségét, kérik és veszik igénybe. Kemény 43 év munkája van mögöttem, de ennek ellenére, ha még egyszer választani kellene, újra a védőnői pályát választa­nám. A rám mért feladatokat maximálisan, becsületesen elvégez­tem a mindenkori orvosaim megelégedésére. Ennek elismerése­ként 1981-ben „Az egészségügy kiváló dolgozója" kitüntetésben ré­szesültem, melyet Budapesten vettem át. Állítom és vallom, hogy az egészségügy szebbik végén állunk, hiszen mindig öröm számomra, ha élet fogan. S mi ott vagyunk, és együtt várjuk a családdal a jövevényt, és együtt örülünk az érke­zésének. Mi a mosolyt és a reményt visszük a családokhoz. Miskolc, 2001. március 20. Kassai Jánosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom