Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Lovász Tivadar-Pál István: Sportélet Perecesen

Nem sokkal később, a bejárati oldalon lévő öltözőt és fürdőt lebontották, a másik oldalon pedig a szertár, játékvezetői, edzői helyiségek lettek a martalócok prédái. Eltűntek a cserepadok, az ülőhelyek, kerítések és minden, amit egykoron szerettek, megbecsültek. Nincs már kézilabdasport a hajdan jó hírű Pereces-bányatelepen. A megszűnt egyéb szakosztályok felsorolása is hosszú. Hol van már a labdarúgás perecesi „oroszlánbarlangja", a vívás, az atlétika, a természetjárás, barlangkutatás, a súlyemelés, sportlövészet, a sakk, a rangot kivívott férfi tekézés, tömegsportban az MHK (Munkára Harcra Kész, majd Munkára Honvédelemre Kész), a Kilián Györgyről elnevezett, majd Edzett Ifjúságért sportmozgalom, a Szabadidő Sport „bőségkosara". A 10. éves jubileumi verseny résztvevői Súlyemelés Bíró Tibornak támadt az a gondolata, hogy megszervezi és irányítja a súlyemelő szakosztályt, amely 1950-ben 7 fővel kezdte meg működését. A felszerelést az Eszakmagyarországi Sportszövetség biztosította. Edzéseit és versenyeit a jelenlegi 19. Számú Altalános Iskolában rendezte. A városi bajnokságban vettek részt,