Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Mekcsei Antal-Kovács László-Kolumbán Gábor: Perecesi egyház közösségek

A választott lelkipásztor mindvégig lelkipásztor marad." Igaz emberi, példamutató magatartása mellett kitűnő szónok, s mondhatni bölcs gondolkodó volt. Ok Ibos Sándorral gyakorolták és sugározták a vallási békét, nagyon jó barátok voltak. A perecesi lakosság jóindulatára jellemző, hogy a két pap, aki megérte itt a második világháború végét, munkabírásuk végső határáig működ­hetett. Kolumban György székely ember volt. Dédelgetett álma vi­téz Kiss Elek bányafőtanácsossal együtt, hogy egy fatornyos temp­lomot építsenek az állomás mellé, az Ostoros tövébe. Szeghalmy Bálint tervei alapján neki is készültek a templom építésének, de a presbitérium leszavazta, „háború előtt felesleges templomot építe­ni". A háború valóban megakadályozta a templom építését. Szeg­halmy Bálint építészmérnök életművéhez - egyebek között - a miskolci tetemvári és a keszthelyi templom, valamint a régi avasi kilátó is hozzá tartozott. A régi református gyülekezeti ház A reformátusok sokáig hajlék nélkül maradtak. Az iskolában nem tarthatták tovább az istentiszteletet, így a lelkészi lakásban gyülekeztek. A sok viszontagság után Szabó László egyházgond­nok az egyházközségre hagyta Beller-völgy eleji házát, majd végre

Next

/
Oldalképek
Tartalom