Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Baán István: Emlékképek a perecesi színjátszás történetéből

Perecesi Torna Klub (PTK) játékosok látták el az előadásokon a rendezői feladatokat. így vált Pereces az ország második szabadtéri színpadának gazdájává, de míg Szegeden a leghíresebb hazai és külföldi színészek, országelső zenekarok játszottak, addig nálunk a főszereplőktől a statisztákig, a zenészektől, dalosoktól a műszaki segítőtársakig mind-mind perecesi műkedvelő volt. 1938 nyarán színre léphettek azok a művészeink, akik hosszú időn át fémjelezték a perecesi szabadtéri játékok színvonalát, sikereit, s követhető példát mutattak a később csatlakozóknak. Bánkúti Gábor rendezésében - aki a szabadtéri színpad kialakításának megálmodója és gyakorlati irányítója is volt - a „Gyimesi vadvirág" került színre. Ezt követően 1964-ig - a második világháború több éves kényszerű szünetével — évenként egy-két új darabbal gyönyörködtették s perecesi, vasgyári, miskolci, sőt később távolabbról is ide özönlő közönséget. A különvonatok, autóbuszok sora hordta az érdeklődő és maradandó élményekkel távozó vendégsereget. Ez alatt az idő alatt 32 darabot játszottak, mintegy 200 előadásban. Néhány nagysikerű darabot megismételtek a későbbi években, részben változó szereposztással, egyeseket teremben is játszottak. Ezenkívül voltak a más településeken, tájszínpadokon tartott előadásaik, még Dorogon is fergeteges sikert arattak. Birjáni üveges tánc résztvevői