Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor

29.) már oklevél említi, hogy Czudar Péter, István és György Lád földrészt tartozékaival remeteségül és örökös lakhelyül adta a pálosoknak azzal az ígérettel, hogy ezen a Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort - minden fajta szolgálati helyiségeivel, éspedig épületekkel és házakkal a nevezett testvérek lakóhelyéül - fognak építeni. Mivel ez a föld kevés az eltartásukra, ezért adják Keresztúrt Mohy mellett, az emődi és mályi szőlőket és a szederkényi halastavat.

3 1389. március 30-án Mária királynő Szikszón kiállított oklevele tanúsítja, hogy a királynő Mária iránti tiszteletből a ládi kolostor remetéinek jobbágyait mentesíti a Keresztúr faluban, az emődi és mályi hegyen levő szőlők után járó borkilenced fizetése alól.

4 1389. július 7én a miskolci bíró és esküdt polgárok tanúsítják, hogy Meszes Benedek polgár örök áron eladta a Maly hegyen fekvő szőlejét a Boldogságos Szűzről elnevezett ládi paulinus kolostornak.

5 1392. március 22én Mária királynő a ládi pálosok kérésére, Szűz Mária iránti tiszteletből - akinek neve alatt alapíttatott a ládi kolostor - Keresztúr nevű birtokukon lakó jobbágyaikat felmenti a Mohy és két Zsolca nevű királynői falvakban szedni szokott vám fizetése alól és megtiltja a diósgyőri várnagyoknak, alvárnagyoknak, valamint a három falu vámosainak, hogy a keresztúri jobbágyoktól a jövőben vámot szedjenek.

6 1394-ből egy olyan oklevél ismeretes, amely a ládi kolostort alapító Czudar Péternek egy budai házadományáról szól.

7 A kolostor méreteire, kegyhely-jellegére és jelentőségére utal az, hogy már 1400. november 1-én búcsút engedélyez IX. Bonifác pápa a sajóládi pálos kolostor templomát felkeresőknek, a perjelt pedig felhatalmazza tizenkét időszaki gyóntató alkalmazására.

8 A búcsúengedély nyilván arra szolgált, hogy az akkor feltehetően még be nem fejezett épület céljára nagy jövedelem folyjon be, vagy ha már elkészült, ez karbantartására szolgáljon. (Ugyanilyen jogot a váradi székesegyház és püspök csak 1401. augusztus 25-én, a kassai Szent Erzsébet templom pedig 1402. március 1-én kapott.)

9 1409-ben Czudar Benedek, Jakab és Simon Víznek és Szakadék tavát adja a kolostornak.

10 3 Gyéressy Béla: Documenta Artis Paulinorum 1. Füzet. Bp. 1975. 217-218., 225. 4 Zsigmond-kori Okmánytár 1.119-120. o. 97. 5 Szendrei János: Oklevéltár Miskolc város történetéhez. Miskolc, 1890. 67-68. (ZS. O. L. 136. o. 1092.) 6 Zsigmond-kori Okmánytár I. 268. o. 2444. 7 Gyéressy i. m. 239. o. 8 Zsigmond-kori Okmánytár II. 70. o. 585. 9 Zsigmond-kori Okmánytár II. 143. o. 1208.; 175. o. 1475. io Gyéressy i. m. 217-219.