Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Szabadfalvi József: Joó Tibor műemléki kutatásai

történeti és műemléki értékeire és a megőrzés fontosságára mutatott rá: a sajóvámosi Edelsheim-Gyulai-kastély; a szirmabesenyői Szirmay-kastély; a cserép váralj ai L'Huillier-kastély. Mint már utaltam rá, ő készített összegzést a nemesi és polgári kastélyokról és más lakóépületekről a megyei műemléki összefoglaló kötetben is (1987), illetőleg az 1992-ben megjelent képes műemlékjegyzékben is. Jó műemléki összegzést nyújtott hat református templomról: a rakacaszendi (1966); az edelényi gótikus (1973a); a szikszói monumentális (1976); az abaújvári (1980); az abodi (1982) és a rásonysápberencsi református templomról (1983). Itt említem meg, hogy két értékes tanulmányt készített két római katolikus szakrális objektumról is; a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzött sajókazai vörösmárvány tabernákulumról (1988), illetőleg a tarcali Pietáról (1972). Joó Tibor foglalkozott megyénk pálos emlékeivel is. Tanulmánya jelent meg a következő létesítményekről: a tokaji (1964b), a sajóládi (1979) és a Gönc melletti pálos kolostorról (1986). A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdasági és kultúrtörténeti jelentőségét a Borsodi Történeti Évkönyv 6. kötetében (1979) foglalta össze. Érdeklődése kiterjedt egyes várakra is. Még a Borsodi Szemlében 1964-ben a szádvári várromokra hívta fel a figyelmet. A szendrőládi, alig ismert romok értékeire 1968-ban irányította a figyelmet. 1973-ban a borsodi földvár történeti adatait foglalta össze. Joó Tibor feltáró tevékenységének hasznára mutat rá az a tény, hogy ezt követően indult meg a földvár régészeti feltárása. A sokak által ismert, eredetileg Rákócziak tulajdonában volt regéci várat 1977-ben dolgozta fel a múzeum közleményében. Végezetül néhány egyéb publikációjáról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyvében adta közre tartalmas és terjedelmes tanulmányát Tolcsva műemlékei címmel (1975). Később ugyanitt jelent meg jeles tanulmánya Árvád-kori emlékek Regensburgban és Passauban címmel (1989). Ez utóbbi tanulmányánál meg kell említeni, hogy leánya házassága kapcsán jutott a két délnémet városba, - úgy tűnik - a családi látogatásokat sem akarta tétlenül megélni. Összegzésül meg kell fogalmaznunk a következőket: Joó Tibor kiváló szakértője és szervezője volt megyénk műemlékügyének, műemlékpolitikájának: időt és energiát nem kímélve fogta össze a megyei műemléki birottság tevékenységét. Munkája során került kapcsolatba a műemlékek történetével, azok tudományos feltárása terén, harminc éven át igen sokat tett. Munkái precízek, pontosak, megbízhatóak,