Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

1926-ban Iványi Béla, Göncz szabadalmas mezőváros történetéről írva

12 már felhívja a figyelmet, hogy „A gönczi és göncruszkai kolostorokat az írók rendszerint összecserélik. A gönczi kolostort régebb, a göncruszkait csak a XV. század elején kezdik emlegetni." Rámutat egyes tévedésekre: „pl. Kürcz (Kürcz Antal: A magyarországi pálos rend története. Bp. 1899. - a cikkíró kiegészítése --) munkájában a 122. lapon „A szent Katalin tiszteletére épült kolostor Gönczön alapítva Nagy Lajos király által." Kemény Lajos is írja (Abaúj-Torna vármegye története c. művében, a 119-120. oldalon), hogy „...a gönczi boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt pálos kolostort összezavarjuk a Göncz-Ruszka melletti Szent Katalin pálos kolostorral...". „Igaz, hogy a gönczi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostort Nagy Lajos alapította, de nem 1371-ben, hanem nyilván jóval előbb, mert 1371ben Nagy Lajos Fónyon jártában, Bebek György és Péter bár előadására a gönczi pálosoknak a Gönczön átfolyó patakon egy malom építésére ad engedélyt, tekintet nélkül Göncz lakóinak esetleges ellentmondására. (Orsz. Levéltár: M.O.D.. 5973) „Tehát a nagy király nem alapítja, hanem 1371-ben már megadományozza a kész és lakott gönczi kolostort, úgy, hogy ebben a kérdésben a Fragmen, továbbá Bél és Windisch meghatározása a helyes, akik a gönczi kolostor megalapítását Nagy Lajos királynak tulajdonítják, anélkül azonban, hogy 12 Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Karcag, 1926. 16-20. 1. kép. A gönci pálos kolostor templomának alaprajza (A Technika 1942, 162-163. o. közzétett 1938. évi alaprajz alapján készítette Lázár Gyula)