Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

az alapítás évszámát megmondanák, amelyet, minthogy ismeretlen, meghatározni úgy sem lehet." (Jegyzetben idéz: Fragmen panis corvi protoeremitici. Bécs, 1663. 153. 1. Bél: Compendium Hungáriáé: „Hadebant hic Paulini monasterium, quod Ludovicus I. rex fundasse dicitur." Windisch: Geographie des Königr. Ungarn: „Die Pauliner hatten hier ein Kloster, Dessen Stiffer derungarische König Ludwig der erste gewesen seyn soll." 11. k. 81. 1. Rupp: Magyarország helyrajzi története II. k. 291. s. k.). Bombardi: Topographia magni regni Hungáriáé, 1750. c. művében azt említi, hogy Gönczön Nagy Lajos király 1390(?)-ben alapított pálos kolostort szent Fülöp és Jakab tiszteletére. (503. 1.) Bombardi ezt valószínűleg Turóczi után közli, aki Ungaria suis cem regionibus (1729-ben megjelent) művében ezt arja: „Paulini Gönczini monasterium SS Philippi et Jacobi a Ludovico I. anno millesimo, trecentesimo decimo nono acceperant. (178. 1.) Utal még Csánki Dezső közlésére is amely szerint: „A gönczi bold. sz. Mária tiszt, kolostor Göncztől keletre, a gönczi vár alatt volt, a göncruszkai szt. Katalin tiszteletére emelt másik monostor délre, Göncruszka határában volt, „prope oppidum Wewncz", vagy „supra oppidum Gewncz"-ként emlegetik az oklevelek." Természetesen szemügyre kell vennünk azt is, hogy 1938-ban hogyan írt „A Magyar Pálosrend Története" című munkájában Kisbán Emil a tanulmányunk tárgyát képező - Gönc melletti - pálos kolostorokról: Műve I. kötetének 95-96. oldalán

13 foglalkozik a gönci kolostorral (1371) és a göncruszkai kolostorral: Boldogasszonyról és Szent Katalinról elnevezve. A Dobogó-hegy keleti oldalán: az Omodék várának maradványai alatt. Az Olcsva folyón levő malmaikról, Nagy Lajos, Mária királynő és Zsigmond adományairól, gönci és regéd szőlőik adózás alóli mentesítéséről (1406-ban) ír, majd 1388-ban Vilmányban levő malmukról, továbbá arról, hogy a következő század elején a Bebek család is bőkezűen gondoskodott szerzeteseiről (?). Igen gazdag monostor volt. Gönci, ruszkai, hejcei, Vilmányi, alsókékedi, szikszói és Nyulmál nevű hegyen levő szőlőkről, rétekről, kinizsi nemesi udvarházukról és allódiális házukról, vizsolyi rétjükről és halastavaikról szól ezt követően. 1444, 1446, 1450 évekkel kapcsolatban azt írja, hogy a telkibányai Szt. Katalin n.-templomot és szegény13 Kisbán Emil: A magyar pálos rend története. I—II. Bp. 1938. 95., 96., 109., 119.,