Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor
a Bársonyos oldalán, a másiknál a kert felőli oldalon vakoltak. 91 1733 júniusában van készen az alapjaitól új kolostorszárny, három - ötsukkos - főfalával; az utolsó folyosót is bevakolták, bemeszelték és egy kamrát, a következő helyiséggel együtt, továbbá az alsó folyosót téglával burkolták. 92 1734 áprilisában a kertben egy új kutat létesített téglából, tornyocskás felépítménnyel. 93 1734-ben folytatták a folyosók vakolását. 94 1735-ben tetőfedési munkák folytak. 95 1735. május 26-án az ácsok a megkezdett munkát befejezték, így az egész szárny az utca felől és a kert felől 4 ölnyire elkészült új fagerendákból. 96 1736-ban is folyosóboltozásokat végeztek. 97 1737. május 30-ra a kolostor összes építési munkái elkészültek. 98 Ezután került sor a belső berendezések tökéletesítésére, kiegészítésére, a templomi felszerelések szaporítására, majd a külső (temetői) kápolna és új torony építésére. A rendház helyzetét és működésének jelentőségét fejezi ki az is, hogy amikor az 1738. évi tartományi káptalan megállapította a rendházak rangsorát, akkor a 17 magyar rendház közül Sajólád az 5. helyre került. A berendezések néhány kiemelkedő tételével külön foglalkozom; előbb azonban vázlatosan egyéb építkezéseiket is ismertetem. A sajóládi pálosok saját kolostor együttesük helyreállítása után először a diósgyőri - Krisztus Szent Testéről elnevezett - kolostor újjáépítését kezdik el. A kolostor és templom újjáépítése Kotnaki Fülöp sajóládi perjel buzgóságából indult meg 99 és az 1739-ben elkezdett munka az 1742. május 21-i ünnepélyes beiktatással fejeződött be. Ezt megelőzően már Köröm birtokukon is „fényes templomot" emeltettek (1729) 100 és ezen az ugyancsak műemléki jellegű építményen kívül külön említést érdemel a Köröm, Kossuth u. 4. sz. alatti plébániaház, volt pálos fogadó, amely elsőrendű műemlékeink sorába tartozik, 101 s amelynek alapkőletétele 1749. április 25-én volt, de szeptember l-re felépültek a falak 2 emelet magasságra és tető is került reá. 91 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 20. No. 6. 92 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 24. No. 6. 93 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 26. No. 6. 94 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 27. No. 6. 95 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 29. No. 6. 96 Kisbán Emil: A magyar pálos rend története. II. Bp. 1938. 86. 97 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 118/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 29-30. No. 6. 98 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. Fol. 33. No. 6. 99 OL Kam. Lt. AP. Fasc. 415. Fol. 23-62. és Fasc. 170. Conv. Sajó-Lád. Fol. 119121. No. 37. 100 Gyéressy i. m. 249. Ezt Czenstochowai Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 101 OMF. i. jegyzéke 38.
