Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

kolostor feltárása, emlékanyagának kutatása szélesíti az elmúlt évszázadok gazdasági és kulturális életére vonatkozó ismeretanyagunkat és az utóbbi évtizedek ilyen irányú rendszeresebb kutatómunkája az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend - a pálos rend - szerepét is egyre inkább tisztázza a hazai kultúrmunkában, iparművészetben, a képzőművészetben, gazdasági hatásokban, valamint oktatásban. Éppen a Herman Ottó Múzeum legutóbbi évkönyvében megjelent egyik tanulmány hívta fel a figyelmet olyan összefüggések lehetőségének kutatására, amelyekkel eddig nem foglalkoztak és amelyek az ércbányák és vastermelő helyek, valamint a pálos kolostorok közelségén, esetleges kölcsönhatásán alapulnak.

96 A hivatkozott tanulmány 10 pálos kolostor vonatkozásában említi az összefüggés lehetőségét. Megóvási és felhasználási javaslatok Az ismertetett műemlékkel és hajdani tartozékaival részletesen foglalkozik a Miskolci Tervező Vállalat által 54/22-2962. törzsszám alatt készített beépítése terv és a Miskolc III., Diósgyőr-Majlát 564 lakás beruházási programja is.

97 Mindkettő ügyében állást foglalat az Országos Műemléki Felügyelőség is, s a hatósági előírások, valamint a lehetőségek figyelembevételével az alábbi elgondolások érvényre juttatása lett megtervezve. A létesítendő magas házsor bővített ívével megkerüli a történelmi épületkomplexumot és annak bemutatását a mindkét oldalon tervezett útvonalak felől és zöld környezetben lehetővé teszi, egyben a Baráthegyi pálos pincével és présházzal gyalogúttal is összeköti. A jelenleg műemlék jellegűként nyilvántartott Hegyalja u. 2. és Erdész u. 4. (volt 6.) számú épületeknek, mint a XVIII. századi kolostor és majorsága maradványainak műemlékké nyilvánítását az illetékes miniszterek elé terjesztik és egyúttal a kolostor déli szárnyának maradványait - amelyek az 1939-ban ráépített lakóépületben (és feltehetőleg előtte is) fellelhetők és a földben rejlő falmaradványokat a Hegyalja u. 2. szerves tartozékaként ugyancsak védelemben fogják része96 Dénes György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom. HOMÉvk. XI. Miskolc, 1972. 88, 99. 97 1973. IV-VIII. hónapokban részleges régészeti feltárások folytak és 1973. IX. hónapban módosították a beépítési tervet és az új lakóépületek jellegét is.