Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

házba. 2. A sörház. 3. A katlan (kazán). 4. Az aszalónak a fűtése. 5. A tűzszító. 6. A pálinkafőző katlan. 7. A malátaaszalók. A szöveg feltünteti még, hogy a sörház alatt pince van. A felmérés közepén látható kis alaprajzú rajz egy - egyetlen helyiségből álló - hússzékre vonatkozik. A barokk kori diósgyőri (felsőgyőri) pálos kolostor már nem tartozott a leggazdagabbak közé. Az 1526. évi lerombolás és az 1742. évben történt használatbavétel közötti több mint 210 év veszteségeit nem pótolhatta be a 44 éves újabb működés. 1786. március 20-án bekövetkezett a feloszlatás és az ekkor elvégzett leltározás során megállapított vagyon szerint az erdélyi kolostorok nélkül számított hazai 25 kolostor közül csak a huszadik.

64 Egész vagyonukat ekkor 82 799,37 Rf-ra értékelték, melyből 8557,47 Ft volt az épületeik értéke, 44 556,45 Ft-ra becsülték a földbirtokaikat, 3771,04 Rf-ra értékelték az ingóságaikat (naturáliákat 9. kép. A présház és a pinceág alaprajza és instrukciókat) és 1320,41 Rf-ra a templomi értéktárgyakat. A feloszlatási leltárból

65 az alábbi néhány érdekes adatot emeljük ki: 295 db könyvük volt ekkor (1742-ben még csak 70 könyv volt leltárban), közöttük több a XVI. század közepéről. A megoszlásból kiemelve: 69 db teológiai, 20 prédikációs kötet, 13 imakönyv, 26 filozófiai mű, 9 orvosi könyv, 9 jogi munka, 51 db történelmi, földrajzi. A 64 Császár i. m. 422. 25. tételszám. 65 Az 59. jegyzet alatti feloszlatási anyag No. 10. Jelzésű katalógusának 2-7.1.