Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Szabó Kálmán: Joó Tibor 1925-1995

A selyemréti római katolikus templomban 1995. július 27-én 17 órakor búcsúztak rokonai és nagyszámú barátai, ismerősei dr. Joó Tibortól, Miskolc város közéletének ismert és becsült szerepljétől, az elismert műemléktörténésztől.* Joó Tibor 1925. május 29-én született Egerfarmoson. Édesapja, Joó János erdélyi szolgálata során ismerkedett meg a Szárazdajkán született Szabó Idával, az újszülött édesanyjával. Az erdélyi unokatestvérekkel, rokonokkal Tibor is tartotta a kapcsolatot, sok szeretettel emlegette pl. Baróton élő unokahúgát, s amikor lehetett már, látogatták is egymást. Unokahúga, mint levelében írja, Tibor bácsi erdélyi útjai alkalmával mindent elkövetett, hogy jól érezze magát édesanyja szülőföldjén és minél többet lásson Erdély szépségeiből. Édesapja Szendrőládon, majd Miskolcon teljesített szolgálatot, így Szendrőn és Miskolcon járhatott Tibor elemi iskolába. Az élénk eszű, mozgékony kisfiú mindvégig kitűnő eredményeket ért el, útja egyenesen a miskolci „Fráter György" kir. kat. fiúgimnáziumba vezetett. A gimnáziumnak ismert, meghatározó diákegyénisége volt, határozott humán érdeklődési körrel, szép sportsikerekkel. Érettségi után tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta, kollokviumi jegyei - érdeklődi körétől függően a kitűnő és jó között mozogtak. 1944 nyarán egyetemi munkatáborban a Kárpátokban építette az „Árpád" védelmi vonalat. Itt keletkezett bajtársi, baráti kapcsolatit élete végéig ápolta, tiszteletben tartotta. Húszévesen vonult be sorkötelesként Hajmáskérre, a Honvéd tábori Tüzér Tisztiiskolára. Az iskolát parancsnokai szervezett alakulatban Németországba menekítik; így kerül 1945. április 22-én hadifogságba. 381 nehéz nap kezdődik életében, Bayreuthtól a hírhedt francia táborig, Poitiers-ig szenvedi a francia fogolytáborok poklát, sokszor közvetlen életveszélyben. Emlékeit, élményeit a nyugati hadifogolytáborokról készült tvriportfilmben is elmondta. * Az emlékezés megjelent a Herman Ottó Múzeum XXXIII-XXXIV. kötetében Miskolcon, 1995/96. 715-717.