Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

Johannes Damiani bécsi, császári építésztől vette át. 114 Vépi Máté ké­szítette el a pécsi pálos templom és rendház alaprajzát is. Az ő nevé­hez fűződik a nagyváradi pálos épületegyüttes részére beépítendő te­rület felmérése, a tervek elkészítése, s az alapkőletétel már 1740-ben meg is történt. 115 A nagyszombati kolostor és templom alaprajzával és homlokzati rajzával, valamint az alaprajzi változatokkal kapcsolatos munkái is ismeretesek. 116 1771 körül a márianosztrai kolostoregyüttes és a hozzá tartozó kertek tervrajzát P. Wenceslaw Probuda conven­tuális készítette el. 117 1786-ban térkép készült a márianosztrai kolostor csatagémi halastaváról. A terület felmérője és rajzolója P. Laczay Elek volt. 118 Különösen érdekes P. Szabadhegyi Mihály tartományfőnöki geodéta működésének a vizsgálata, akire - művészei jellegzetes kar­tusokkal készített - helyszínrajzai hívják fel a figyelmet. 119 Gyéressy Béla rámutatott arra, hogy barokk templomaink között előkelő helyet foglalnak el a pálos templomok. Divald Kornélt idézve írja: „A legtöbb és a legszebb barokk templom.. .a XVIII. században... a pálosok számára és püspöki székesegyháznak épült," 120 s valóban például a jelenlegi egyetemi templom a hazai barokk építészet legki­magaslóbb értékei közé tartozik, belső kiképzésének és díszítéseinek magas szintű művészi kvalitásai európai színvonalra emelik. Néhány mondatban még foglalkozni kívánok a jól kiválasztott polgári építé­szekkel is. Sajóládon a templom és a kolostor helyreállításánál Gio­vanni Battista Carlone egri mester volt a munkák irányítója, a torony­építést Quadri Kristóf gyöngyösi mester vezette. A pesti templom és kolostor építését Mathias Denker pesti céhmester kezdte el 1715-ben, 1744-ben András May erhoff er folytatta és Siegl Márton fejezte be. 1727-ben Márianosztrán Hebling János murariorum magister készí­tette el a kolostor és a templom alaprajzát. Pécsett Mathias Betz ottani építőmester tevékenységét ismerjük az építkezéseiknél. 1767-ben Län­gerer András győri kőművesmester dolgozik „Fehér Bárány" foga­dójuk újjáépítésén. 1759-ben pedig Oraschek Ignác budai építőmes­ternek adnak esztergomi tevékenységre megbízást. Nem teljes a fel­114 Gyéressy i. m. II. 324. 115 Gyéressy i. m. II. 73. 116 Gyéressy i. m. II. 21. 117 Gyéressy i. m. II. 109. 118 Gyéressy i. m. II. 111. 119 Gyéressy i. m. II. 174. 120 Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1927. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom