Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

Pál; és Csepelényi György vértanú szobrai kerültek felállításra a sajóládi pálos kolostor-templom oromzatán is 1769-ben; 1940-ben még megvoltak; ma már eltűntek. Máriacsaládon ugyancsak megvalósultak a homlokzati szobrok. Elefánton ugyancsak felállították 1750-ben Remete Szt. Pál kőszobrát, kétoldalt Szt. Ágoston és Boldog Özséb szobraival. Elefánton a Ker. Szt. János oltárkép két oldalán áll Szt. József és Evangélista Szt. János márványszobra.

97 Kiemelkedő szobrászmunkájú oltárok készültek Nagyváradon. A máriavölgyi templom szobrász munkáit (számtalan figurájával) a leltározásnál nagyra értékelték.

98 Sátoraljaújhelyből ismertjük az 1716-1721. között készült új - tabernákulummal ellátott főoltárra és szobraira, valamint a leckeoldali Mária-oltárra és szobraira és Remete Szt. Pál oltár szobraira (1733-35 közötti időben készültek) lőcsei, illetve eperjesi szobrászokkal kötött szerződéseket. Itt a templomban leltározott szobrok száma 44(!) volt; ma már csak egynegyede található. Meg vannak még az oldalkápolnában azok a nagy kőszobrok (5 db) melyeket - Kampis Antal szerint - Johann Anton Krauss készített. A diósgyőri barokk kolostor együtteshez tartozó szobrok közül az 1739-ben felállított Máriaszoborcsoport áll még; restaurálása 1974-ben történt meg. Egy részletét az 5. sz. képpel illusztrálom. A nagy oltár és a mellékoltárok szobrai szétszóródtak vidéki templomok(?) között. A sajóládi kolostor 30-40 szobra közül 1944-ben még a legtöbb megvolt; ma már csak egy van; a legjelentősebb sajóládi szobor az 1774-ben - ismeretlen egri szobrász által készített - Nepomuki Szt. János szobor.

99 A vízbefúlástól óvó Nep. Szt. János kultuszát a pálosok nagyon ápolták. Ilyen szobrot állíttattak fel pl. 1758-ban Késmárkon is a hídnál.

100 Sajóládon régebben még a templomban is volt egy Nep. Szt. János szoborcsoport. A barokk kori Madonna-kultusz és az ebből kialakított sajátos „Patrona Hungáriáé" (Magyarország Védasszony) kultuszt elsődleges ápolói a pálosok voltak. Inspirálói voltak a régi pesti kálvárián megépült, ma „epreskerti kálvária" néven ismert csodálatos pleszticitású és térhatású építmény létrehozásának. (A „pálosrend kolostorában elhunyt Schwartz Anna M. készítette.)

101 Pálos szerzetesből lett 97 Gyéressy i. m. 1.127. 98 Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. századig. Bp. 1968.149-150. 99 Kampis i. m. 149-150. 100 Gyéressy i. m. I. 205. 101 Réh Elemér: Adatok a régi pesti kálvária történetéhez. Archeológiai Értesítő 1929.202-222.