Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese: A diósgyőr-majládi pálos kolostor

zöl adatot, mely szerint a budai várban jellegzetes, XIII. századi fehér kerámiával együtt kerültek elő. Az import tehát már ekkor megindult, az edény a későbbiekben egyre nagyobb tömegben áramlott be az országba. A magyar fazekasok kérték is a behozatal tiltását, bár hasonló árút nem tudtak készíteni. 4 Oroszlánt ábrázoló aranyozott bronzveret A jelenleg fennálló épületegyüttes D-i homlokzatának Ny-i beugrója előtt, a ciszternában, illetve mellette nagy mennyiségű kályhacsempét és fűtőcsövet találtunk. Néhány töredék kivételével ezek mind tál alakú kályhaszemek, a legváltozatosabb színű mázakkal borítva: zöld, irizáló, borsózöld, vörösbarna, a tál belső felén benyomkodott szalaggal díszítve. Hosszú, 17-20 cm-es, pohárszerű talppal rendelkeznek. Ilyen darabok kerültek elő a középkori ház ülőfülkés ablakának közelében is. A téglapadlós helyiség közelében vörös színű, mázatlan, valamint szürke, tál alakú kályhaszemeket találtunk nagyobb mennyiségben. A Ny-i homlokzattól az úttest felé húzott (6. számú) árokban is feltűnően sok kályhacsempe töredéké tártuk fel, innen származik egy ugyancsak tál alakú, fedőlapján három plasztikus bordával díszített darab is. Néhány négyszögletes, tál alakú kályhaszemnek mérműves fedő, azaz előlapja volt. Az E-i kerítésfal mellett húzott kutatóárok is gazdag kályhacsempe anyagot eredményezett. Itt találtuk azt a vörös színű, mázat4 Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII-XIV. század. Budapest Régiségei XVI. 1955.187.