Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

Rá kell mutatni arra is, hogy a kolostorok már a XIV. századtól kezdve azáltal is hatottak a gazdasági fejlődésre, a jobbágyság vagyoni gyarapodására, hogy jobbágyközségeiket különféle szabadalmakkal látták el, s ezekhez még a királyoktól is eszközöltek szabadalmat. Az ilyen jobbágyfalvak népessége szaporodott, vagyoni jóléte emelkedett. Egy megyénkbeli példát említek 1525-ból amikor a sajóládi kolostor birtokára települő és ott építkező jobbágyoknak II. Lajos 6 évi adómentességet biztosított.

49 A pálos birtokok száma a XVI. és XVII. század során természetszerűleg nagymértékben lecsökkent, a felépítmények zöme elpusztult, s a XVIII. század elejétől igen sok jogvitát kellett folytatniuk birtokaik egy részének visszaszerzéséért, majd ezt követően a lecsökkent számú rendház folyamatos anyagi erősödését biztosítva, igen nagy mértékű újjáépítésbe kezdtek. Először a templomaikat és a használatba vett rendházakat állították helyre, s ennek érdekében téglaégetőket (szinte minden rendháznál), kőfejtőket stb. létesítettek, majd belterjes gazdálkodással igyekeztek működésük létalapjait biztosítani, installációs elgondolásaikat, egyházművészeti törekvéseiket megvalósítani. A XVIII. századi időszakról már több adat áll a rendelkezésre, s azok a gazdálkodás körének kiszélesedését is bizonyítják. Érdekességként említem meg, hogy széles körben létesítettek serfőzőket (Máriavölgyben már 1710-ben szerződést kötöttek Mägginger Gabriel tiroli serfőzőmesterrel a récsi serfőző üzemük kialakítására;

50 Márianosztrán 1728. május 23-án jön létre ilyen szerződés Joseph Rhottensteiner serfőzővel;

51 Pesten 1735-ben említik a serfőzőházat;

52 Diósgyőrött 1754-ben létesült a serfőző ser- és pálinka főzésére stb.), de nagy számban voltak mészárszékeik (csak a közeli példákat említve: Sajóládon, Miskolcon, Sajószentpéteren, Diósgyőrött stb.); fogadóik, csárdáik (így pl.: a sajóládi kolostornak Sajóládon, Sajópetriben, Hejőkeresztúrban, Körömben, Kemejben; vagy a pécsi pálosoknak 8 helyen: Keő Hidi, Füzfakuti, Döbröközi, Nemerői, Olaszi, Decsi, Györgyészi, Szenthkuti csárdák; a pápaiaknak Győrött a „Fehér-Bárány" fogadó stb.). Üvegházakat, gyümölcsaszalókat is létesítettek, mint például Sajóládon. Sajóládon hidak építését is elkezdték 1732-ben és 1735-ben 49 Joó Tibor: Adalékok a sajóládi pálos kolostor történetéhez. Kézirat. 6. Miskolc, 1976. 50 Gyéressy i. m. I. 296. 51 Gyéressy i. m. II. 95. 52 Gyéressy i. m. II. 234.