Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
megy szer „kása- és kendertörő" malmokról, máskor szűrkalló malomról, vagy esetleg fűrészmalomról van szó; de van amikor csak szitásmalmot, vagy kalló malmot említenek. Tudjuk, hogy a malomipar elsősorban a mezőgazdasági termelés függvénye, de a példálódzó felsorolások ízelítőt adnak abból is, hogy a nagyszámú pálos malom közül sok nemcsak gabonaőrléssel foglalkozott, hanem kendertöréssel, szűrposztó és daróc készítéséhez alkalmas kárlókkal is rendelkezett némelyik; de fűrészmalmaik stb. voltak, szerepük tehát egyes kézműiparok terén is jelentős. Miskolc vízimalmai vonatkozásában a XIV-XIX. századról igen gondos és hasznos feldolgozást készített Veres László, 43 célszerű lenne a kutatások és feldolgozás kiszélesítése, akár nagyobb területi egység figyelembevételével, akár például a pálos rend vonatkozó szerepét figyelembe véve (egyedül megyénk jelenlegi területén működött pálos kolostorok birtokai között legalább 50 malom, malomhely kerül megemlítésre!). Hasonlóan jelentős volt a szerepük a haltenyésztés fejlesztése terén. Ezen a területen már a bencések kiváló érdemeket szereztek, amikor a haltenyésztés mesterségét külföldi mintára továbbfejlesztették, azonban a pálos kolostorok gazdagságában is fontos szerepet játszottak a halastavak; ellátásuk, böjti étrendjük fontos alapanyaga volt a hal. Már a XIV. században nagyon sok - a pálosoknak juttatott - halastóról olvashatunk az oklevelekben. A diósgyőri pálosok részére már 1313-ban adományozták a Felthó halastavát; s ehhez hasonlóan majdnem minden kolostor rendelkezett egy-két halastóval; de voltak olyanok is - mint pl. a baranyai Kőszeg és Bodrogsziget pálos kolostora -, amelyeknél csak 1377-ben 44 8 halastó (Kewles, Gomboldos, Keskenyhegy, Stara, Lapistó, Koznad, Ármány és Fekete Krassó) birtokának megoszlásáról rendelkeznek. Halastó adományokról, birtoklási adatokról olvashatunk azonban még a következő évszázadokban, sőt pl. Márianosztránál - még a XVIII. században is. A malmok létesítése, üzemeltetése, halastavak fenntartása, fejlesztése azonban nemcsak a gazdasági jelentőségüket domborítja ki, hanem rámutat arra is, hogy mennyi munka, munkaszervezés és táj alakító tevékenység volt e birtoklások mögött. Csak néhány példát említek: Bereg (Re43 Veres László: Miskolci vízimalmok a XIV-XIX. században. HOM. Közleményei 14. Miskolc, 1975.14-20. 44 Gyéressy i. m. I. 211.
