Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

A legnagyobb számú kolostort létesítette azonban a XIII-XIV-XV. században az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos-rend, mely egyes szerzők szerint 60 monostort hozott létre,

17 más adatok szerint azonban ennél jóval nagyobb ez a szám. Kisbán Emil az említett századokban 124 magyarországi kolostoralapítást jegyez fel, s összesen 157-re teszi a magyarországi-, 36-ra a dalmáciai, isztriai és horvátországi kolostorok számát és 93-ra a külföldön alapított pálos kolostorokat, összesen 286 kolostorra közöl adatokat.

18 Ádám Iván szerint a pálosok 120 kolostort alapítottak hazánkban.

19 Gyéressy Béla szerint

20 a reformációig összesen 86 helyen létesült Magyarországon pálos kolostor; a magyar rendtartomány hivatalosan 1735-ben is 17 házból állott, s 1786-ban - az erdélyieket nem számítva - 25 pálos rendház került államosításra. A betelepült rendek külföldi kapcsolataik révén igazodtak az európai építészeti színvonalhoz és hatottak a hazai építészetre, míg a pálosok részben tőlük merítve, részben sajátos igényeikhez igazodva alakították ki előbb kisebb remeteközösségeiket, melyekben életük különösen a XIII. század második - és a XIV. század első felében - a lelkiekkel és az önmagukkal való foglalkozás jegyében zajlott le. Csak 1351-52-ben kaptak pápai engedélyt arra, hogy gyóntathassák a kolostoraik szolgálatában állókat, 1401-ben kapták meg IX. Bonifác pápától a „facultatem studenti"-t, 1417-től volt engedélyük arra, hogy nyilvános prédikációkat tarthassanak. A XIV. század közepétől a templomaik alaprajza a szerzetes liturgia céljaihoz igazodott; általában két boltszakaszos presbitériummal meghosszabbított szentélyrészből és hozzá képest rövid hajórészből álló tagoltságot mutatott. A konvent-miséken a szentélyben helyezkedett el a szerzetes közösség. A pálos kolostorok nagyságrendjére mutató adatot tartalmaz Kalocsai László barát 1327-beli jelentése, mely szerint ekkor Magyarország határain belül már 30 olyan pálos rendház volt, mely 20, 15, vagy 12 barátot kielégítően el tudott tartani.

21 A pálosok XIV-XV. században épült templomai és kolostorai tiszta kőanyagból épületek, jó falazással, művészi faragványokkal, példamutató gondossággal és a gótika 17 Rados Jenő: Magyar Építészettörténet Bp. 1961. 79. 18 Kisbán Emil: A Magyar Pálosrend története. Bp. 1938.1. 321-331. 19 Ádám Iván: Pálosaink építészeti emlékei. Egyházművészeti lap 1885. évfolyama; I—VII. közlemény. 20 Dr. Gyéressy Béla: Documenta Artis Paulinorum 1. füzet, VI. Bp. 1976. 21 Gyéressy i. m. VI.