Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

reállítások, kutató és állagmegóvó intézkedések minden esetben igen komoly eredménnyel jártak, bővítettek ismeretanyagunknak, s éppen ezeknek a történeti és kultúrcentrumokban az emlékanyaga segítette elő, hogy jogos legyen az a megállapítás, mely szerint „középkori építészetünkről alkotott összképünk a háború óta eltelt két évtized során éppen a műemlékvédelem munkája nyomán döntően átalakult, kibővült."

7 Különösen a középkori és renaissance építészet és egyéb művészeti, iparművészeti anyag mérhetetlen pusztulása következtében nőtt meg minden töredék, minden beépített faragvány, eltakart részlet, lemeszelt falkép, kiüríthető kút, elfalazott kriptarész, beomlott pince stb. jelentősége, s a kolostorok „adatszolgáltató" jelentőségét azért hangsúlyozom, mivel nemcsak az egyházi élet és liturgia építmény-, vagy műérték-anyagát szolgáltatják számunkra, hanem egy - általában önellátásra berendezkedett - gazdálkodó közösség életviszonyaival, szellemi és fizikai munkájával, ipari műhelyeivel és szolgáltató tevékenységével stb. kapcsolatos eszközök, felszerelési tárgyak is kerülnek elő - legtöbbször több, egymásra rétegződött periódusból - számunkra felbecsülhetetlen értékként és útmutatásként és a többi, hasonló építményünkhöz, intézményünkhöz is utaló, azok működését, szerepét megvilágító módon, vagy - akár a tárgyi emlékanyaggal magával, vagy pedig elszámolásokkal, szerződésekkel, oklevelekben - az alkotó művészek, mesteremberek, közösségek felé nyújtott útmutatással. Az utóbbi két és fél évtized során végzett jelentős munka alapján bővültek az ismeretek a bélapátfalvai feltárások, helyreállítás és publikálás alapján a ciszterciták nagyhatású középkori építkezéseiről; a pécsváradi, a tihanyi, a pápai, a pannonhalmi, a vértesszentkereszti kutatások a bencés építkezésekre és művészetre vonatkozó ismeretekkel növelték és szerencsés anastylósissal elősegítették a történeti értékeke megfelelőbb megmutatását; jelentős munka volt a gyöngyösi, szécsényi, veszprémi ferences kolostoroknál végzett tevékenység is; szinte kiteljesedett az ismeretanyagunk a trinitáriusok hazai - későbbi - építkezéseiről stb. az egri és sárospataki trinitáriuskolostorok vizsgálata, illetve átalakítása során; volt helyreállítás piarista építkezésnél is (Kecskeméten): jezsuita kolostort érintően Esztergom-Vízivárosban; nem várt eredményeket mutatott a felsőőrsi ßgosionos-építkezés kutatása; a gyulafirátóti premontrei kolostorromnál 1964-ben végzett ása7 Horler i. m. 23.