Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

gek ismeretének hiánya, s igen gyakran a hatásvadászatra törekvő frázishasználat váltja ki azután azt a történelmietlen ismertetésmódot, melynek példáját egyik - naponta több tízezer példányban megjelenő - megyei napilapunk hasábjain hét évvel ezelőtt olvashattunk: „A meredező, súlyos, tömör falak között csend van, semmi sem mozdul. Itt-ott néhány szép oszlopmaradvány indul a magasba, fenn meghajlik, mintha még most is boltívet tartana. Fülkék, beugrók, kövek. A környékbelieken kívül kevesen ismerik ezeket a romokat, az évszázadokkal ezelőtt épült klastromot, itt Kurittyán határában, mely hasonló a szentléleki klastrom romjaihoz. Sokak szerint abban az időben is épült és ugyanazzal a céllal. Ellenpropagandaként. Mert az új hitre térített magyarok közül sokan továbbra ragaszkodtak az ősi hithez, István király tüze-vasa ellenére is. Áldozatokat mutattak be valamelyik magas hegyen, a Véreskőnél, amelyből később azután Veres kő lett. Az új vallás papjai pedig a közelben felépítették a klastromot, hogy tekintélyével, súlyosságával megfélemlítse, díszes szertartásával odavonzza eleinket. Lehet, hogy valóban e célból épült, lehet, hogy más miatt. Tény, hogy a romok itt vannak és ha nem is félelmetesek, de a maguk módján szépek, vonzóak."

4 Azt hiszem, hogy sem a hangvételhez, sem a 400 éves pontatlansághoz, sem a következtetésekhez nem kell kommentár. Az 14081411 között épített kurityáni pálos kolostor értékes faragott kő anyag, stílusjegyei, tájbahelyezettsége, kecses arányai, az ott talált főúri síremlék stb. mennyi minden mást - bizonyíthatót, szemléltethető!, munkaeredményt, művészei érzéket, és értéket, történelmi adottságokat és tényeket stb. - mutatnak és mutathatnak! Még súlyosabb hibákat is olvashatunk azonban. A Panoráma Könyvkiadó gondozásában 1968. augusztus 30-i lezárással, 1970-ben Budapesten megjelent „Magyarország" című útikönyv (harmadik, bővített és átdolgozott kiadás) 306. oldalán pl. az alábbiakat olvashatjuk: „Martonyi. Az egykori templomos-rend székházának romjai, magas falrészekkel, csúcsíves ablakokkal; ezenkívül a fölötte emelkedő Szár-hegy (520 m) oldalában egy régi pálos kolostor romjai láthatók." A hivatalos műemlékjegyzékünk ezzel szemben Martonyiról csak ennyit ír: Külterület. (2309) Háromhegyi pálos templom és kolostorrom, gótikus, 1347. Rombadőlt a XVI. sz. végén."

5 A hazánkat ismertető útikönyv össze4 Pt-szgy: A Vöröskőnél. Észak-Magyarország 1970. szept. 4-i szám, 5. 5 Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei jogú város Műemlékjegyzéke. Bp. 1964.