Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

itt is meg lehet találni, a korábbi századokban és az 1811. évben a templomtól délre levő részen elkezdett gimnázium-építési munkák alapozásánál talált nagyobb mennyiségű csont stb. valószínűsíti azt, amit Éri István az ilyen térséggel kapcsolatosan ír: „ezt a szerzetesek hajdani temetőjének tarthatjuk." A sátoraljaújhelyi kolostor-templom tornyának építése bizonyítja azt, ami a nagyvázsonyi Szent Mihályról elnevezett pálos kolostor ásatásainál

54 csak feltételezés maradt a toronyra vonatkozóan, hiszen a szentély és a hajó közötti sarkon, a quadrum délkeleti sarkában erős támpillért stb., s ma is meglevő, de XV. századi kiépítésű harangtornyot találunk, s a torony földszinti helyiségét jelentő kerengő-részlet három sarka alsó részében 15-15 cm-es erősítő kiszögellés van. (A torony részleteit részletesebben ismertetem a továbbiakban.) A budaszentlőrinci főkolostornál is a szentély és a hajó falainak találkozásánál, az északkeleti sarkon találhatók az erős torony alapfalai.

55 A torony falai a földszinten és az első két emeleten 1,22 m vastagok, kivéve a déli oldalon, ahol a templomhoz való hozzáépítés folytán a falvastagság meghaladja a 2 métert. A torony szoros kapcsolatban van a templom szentélyével és a keleti épületszárnnyal. A szentély északi fala a már említett vastagítással a torony déli falául, a hajónak a szentélyből kiszögellő fala pedig a torony nyugati falául szolgál. A torony három sarka alsó részében (a délit kivéve, hiszen ott a hajó és a szentély falinak találkozása és a megvastagító falazás kellő támaszt ad) 15 cm-es kiszögellés látható, északnyugat felé pedig hatalmas támasztópillér is létesült. A torony első emeleti részének faragott-kőbélletű, a felső részén a nyolcszög három oldalával végződő, alacsony bejárata van a templom északi oldalán futó folyosó-ágból. Az oratóriumba kelet felé vezető bejárat be van falazva, az észak felé nyíló bejárat a folyosóból elfalazott kis előtérbe vezet, s onnan jutunk be az oratóriumba. A torony első emelete feletti boltozat a XIX. század végén beomlott, máig sincs helyreállítva. A torony második emeleti helyiségében van egy hajdan nyugatra néző (most a II. emeleti folyosóra nyíló) hatalmas gótikus kobélletű ablak. Az ablaknyílás magassága a belső oldalon 2,6 méter, a szélessége pedig 0,94 méter. Az ablaknyílásnak ez a magassága és szélessége 0,54 méter mélységig megmarad, ahol is az ablak « Éri i. m. 6. 55 Zolnay i. m. 1. (alaprajz-közlése).