Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
által készített leckeoldali Mária-oltár és nyolc szobor, valamint a remete szent Pál oltár két további szobra. 33 1738-ban a rendház düledező falait kijavították és benne tágas ebédlőt építettek; 1743-ban Letenyei Pál perjel lebontatta templomban a régi szentháromság-kápolnát és „helyébe a pestis ostorának elhárításáért" sokkal díszesebbet épített. 34 1748-ban és 1752-ben újabb birtokaikat szerezték vissza, majd Kollarics Joachim az épület lakatlan emeleti részét folyosóval, a cellákat kályhákkal látta el. 1766-ban újabb birtokokat kaptak vissza (Tolcsvavölgye erdőt, Olaszin a Barbeli kúriát minden birtokával), majd 1767-ben a templomot bővítették „Krisztus szenvedésének kápolnájával". 35 1786-ban oszlatták fel a pálosok rendjét. A kolostorhoz tartozó személyi állományból ekkor 22 fő tartózkodott Sátoraljaújhelyben és 20 fő Bodrogolasziban. 1789-ben megszűnt a várostól független településként működő „Barátszer" különállása 36 , s 1789. július 5-én adták át a sátoraljaújhelyi épületegyüttest a piarista rendnek. 37 Az átadás azonban csupán az elhanyagolt állapotban levő templomra és kolostorra terjedt ki. 38 A piaristák Tokajból települtek át és Ujhelyben nemcsak grammatikai iskolát, hanem két humán osztály is létre kellett hozniuk. Először 5 helyiséget kellett lakásként helyreállítani és 5 helyiséget kitatarozni az osztályok számára. A fedél teljesen romos volt, s az épület egésze annyira roskatag, hogy mindenekelőtt hat támasztópillért kénytelenek alapjaiból felrakatni a szegletek táján. (1792) 39 A piaristáknál a „Hazánk patrónájá"-t teszik a templom védőszentjévé. 33 dr. Baranyai Béláné: A Nyírbátori Minorita-templom berendezése. Művészettörténeti Értesítő 1960. 3. sz. 226-229. Aggházi Mária: A barokk szobrászat Magyarországon Bp. 1959. II. 239. 34 Kisbán i. m. II. 18. II. 236. 3 5 Kisbán i. m. II. 20. 36 Fülöp László 36. pontban idézett munkája 15. oldalán: A Barátszer „1789-ig a várostól közigazgatásilag független település volt. Külön volt vásár és piactartási joga, bírája, esküdt személyzete, jegyzője, hadnagya. Pecsétjének egyetlen lenyomatát őrzi a városi levéltár, melyben látható a szájában kenyeret tartó, két pálmafaág közé repülő holló. Sigillum privilegiati loci Barats." 37 dr. Balanyi-Bíró-Dr. Tomek: A magyar piarista rendtartomány története. Bp. 1943. 58. és 119. 38 dr. Balanyi-Bíró-Dr. Tomek: i. m. 58.119. 39 A 8. alatt hivatkozott História Domus 9.
