Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor-Ribáry Zoltán: A tokaji pálos kolostorok nyomában
A Borsod megyei Tanácsi Tervező Iroda 1962-ben kisebb fejújítási, tervezési feladatot kapott a Tokaji TBC Gyógyintézettől.* E sorok írói meglepetéssel tapasztalták, hogy a felmérési adatok mind az alsó, mind az emeleti szinten 1,70 méteres falvastagságot mutatnak. A mérési eredmények felrajzolása után kiszíneztük a szokatlan vastagságú fal vonalát és mind a földszinti, mint az emeleti részeken teljes szabályossággal kirajzolódott egy hajdani templom formája. A meglepődést az is fokozta, hogy e területen nyilvántartott a műemléki irodalom egy hajdani kolostort (volt kapucinus kolostor), azonban ha fel is tételezték azt, hogy az U-alakú volt kolostortömbhöz csatlakozó épülettömb helyén eredetileg templom állott, az szerepelt például Genthon István: Magyarország Műemlékei című munkájában is, hogy „a mellette épült kapucinus-piarista templomot lebontották". Az épületkomplexumot a műemléki jegyzékbe már nem is vették fel. Megállapítottuk azonban, hogy a templom (tornyok nélkül - de tornyai a XVIII. században sem voltak) teljesen áll, csak egy síkfödémmel kettéosztották, s a két szinten a jelenlegi rendeltetésnek megfelelően - a folyosókon kívül - 27 helyiség van, s a szociális helyiségekben, rendelőkben, vagy laboratóriumokban közlekedve, senki nem gondol arra, hogy a helyiség amelyben tartózkodik, nem is olyan régen egy nagyobb teremnek a része volt. A templom pedig méreteinél fogva is megérdemli a figyelmet. Több mint 37 méter hosszú és 19 méter széles tömbje - melyen belül még a lebontott boltívek alatti részben is közel 9 méteres (8,73 méter) belső magasság található, természetszerűleg két részre osztottan önmagában is említésre méltó. Az épületre felhívtuk az illetékesek figyelmét és azóta már a műemlékjellegűvé nyilvánítás is megtörtént. Az épületkomplexummal kapcsolatban azonban más, régebbi évszázadokra visszanyúló problémák is felvetődnek. A rekonstruálható templomrajz nem jellegzetesen barokk, bár a rendelkezésre álló ada * A tanulmány jegyzetek nélkül, csak (változatlanul hagyott) források felsorolásával megjelent. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. számában, 1964ben. 49-52.
