Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

a márianosztrai templomban is, amelyet Nagy Lajos királyunk alapított a pálosok részére. A templom külső homlokzatain a csúcsíves boltozati rendszernek megfelelően támpillérek állanak az északi hajófal kivételével, mert az ide csatlakozott, manapság már teljesen elpusztult kolostorépület helyettesíthette a támpillérek gyámolító szerepét. A kolostor alaprajzát ma még csak nem is sejtjük, volt-e kerengője, vagy nem, nem tudjuk, erre csak körültekintő és szakszerű ásatás adhatna feleletet. A mértani tagokkal szerkesztett oszlopok, gyámkövek, övpárkányok, vízvezetők, bordaindítások egységesen a csúcsíves stílus fejlettebb korára vallanak és pedig igazolva az írásokban szereplő évszámot a XIV. század második felére." Ezt a műegyetemi tanári ismertetést azért is szükségesnek tartottam teljes mértékben közölni, mert az olvasó számára elképzelhető módon ismerteti a műrészleteket és ugyanezen tanulmányból vett (1938-ban készített) templomalaprajznak az 1. képen való bemutatása elősegítheti az áttekintést. 2. felvételünk a hajó nyugati végéből fényképezve mutatja be a két oldalának jelentős részét (érzékeltetve a még meglevő falmagasságokat is), a templomhajó két keleti falszögletét, a diadalív maradványát és a szentély végének állapotát. A 3. felvétel a diadalívtől nyugat felé fényképezve, a hajó északi és déli oldalából és a nyugati zárófalából mutat be részleteket. 4. képünk bemutatja a denevérszárnyra emlékeztető formákkal kialakított alsó tagozatú gyámkövet, az 5. egy jellegzetes párkányrészietet. A 6. felvétel a hajóban látható faloszlopokat és bordákat szemlélteti, a 7. felvétel a szentély egyik falszögletét mutatja be. A 8. képen látható a hajó nyugati zárófala kívülről, a kapu és a felette levő körablak maradványával. Érdekes megjegyezni, hogy ennél a nyugati kapunál, mint a martonyi, mind a kurityáni pálos kolostor nyugati kapuja igényesebb és látványosabb. A 9. felvétellel a szentély északkeleti sarkának, támpilléreinek és az ott elhelyezett toronynak a maradványait mutatjuk be. Sajnálattal kell szólni arról, hogy gótikus építészetünk ezen 600 éves emléke, - mely meglepően jól viselte el a közel 450 éves elhagyottság állapotát és pusztító hatását, az utóbbi 50 évben igen sokat pusztult, faragványai töredeznek és mállanak, feltétlenül legalább állagmegóvást igényelne. 1942-ben még abban reménykedtek, hogy a Magyar Turista Egyesület kezébe vette a kolostorrom ügyét és a ledőléssel fenyegető részek aláfalazásával igyekszik biztosítani, „a magyar művészettörténetben fontos szerepet betöltő műemlékünk fennmaradását". A világháború ezt megakadályozta, most azt kellene szor-