Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

1541-ben elpusztult (desolatum), de a forráskiadványainkban azt minden esetre okiratok bizonyítják, hogy 1558-ban már mind a két Gönc melletti pálos kolostort - részben pusztultságuk miatt, részben az állapotok zavarossága miatt - Gönc városa veszi bérbe a pálosok sátoraljaújhelyi priorjától, egy évre, 100 Ft-ért. Akkor még bizakodtak a pálosok az ország és rendjük megjavulásában, mert még olyan módon kötötték a szerződést, hogy ha a monostorokat újra fel lehet építeni, akkor a város azokat a rendnek minden per nélkül visszabocsátja. 1569-ben azonban már a romokban levő másik, a göncruszkai Szent Katalin kolostor eladására kerül sor, Panka Péter ónodi prefektus javára, 1000 magyar forintért, minden tartozékával. „1700. II. 18-án Telekessy egri püspök egy jelentésében még említi ugyan a gönczi pálos priorátust, azonban ekkor már csak puszta cím, mert hiszen a kolostor már akkor régen porrá vált."

17 Kollonits Lipót esztergomi érseknek a felszólítására Krisztolovecz pálos rendfőnök a rend javai ügyében a királyhoz 1708-ban beadványt intézett,

18 s ebben meglehetősen pontos birtokfelsorolással hazánk északi részein 12 kolostorról - közöttük Kassa közelében háromról: Szent Katalin, Szent Fülöp és Jakab, s a Boldogságos Szűzről nevezettről - írt, de a tanulmányunk tárgyát képező e kolostorok már nem kerültek még részleges újjáépítésre sem (mint pl.: a sajóládi, vagy a diósgyőri kolostorok). Bombardi még írja 1750. évi Topographiája 503. lapján, hogy „Visuntor in eo (ti.: Göncön) grandis basilicae rudera", azonban közelebbit csak Henszelmann Imre 1883. augusztus 4-i útja nyomán olvashatjuk

19

: „A gönczi hegyen túl kelet felé fennmaradt egy régi templomnak romja, melyet órányi járás után erdő rengetegében érhetni el. Jelenleg csak a templom romja és az ahhoz vezető, a hegyet megkerülő kocsiút látható; van az egykori hossz szentélyéhez csatolt toronynak alja is, de a zárdának nyoma a sok fa és csalit között, mely a templom rom belsejét ellepi, sehol sem vehető ki. Az egyház tető nélküli, falai a boltozatig fennállanak és megvannak a boltgerincek kezdetei is, ellenben az azokat támogató faloszlopkák ki vannak szedve, úgy az ablakok, a kapu és a mellékajtó faragott kövei is. A szentély a nyolcszög három oldalával van zárva. A szélességében osztat17 Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. IV. k. 132. 18 Coll. Hevenes. Tom. XXXIX. pag. 265. Bp. Egyet. Könyvtár kézirattára. 19 Henszelmann Imre: Útijegyzetek. Arch. Értesítő, 1884.190-191.