Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese: A diósgyőr-majládi pálos kolostor

A pálos alaprajzi séma szerint, melyet még a XVIII. századi alaprajzok is követtek (zárt udvar, quadrum kút, keletéit templomocska) az épülettömb D-i homlokzatán kellett volna lennie a templomnak. A sokszögzáródású szentély általában 4 méterrel szokott a K-i homloksíkból kiugrani, a templom Ny-i főhomlokzata pedig a kolostor Ny-i homloksíkja mögött marad, az így keletkezett kis beszögellésből nyílik a D-i homlokzaton a kolostorbejárat. A feltételezett templomnak a feltáráskor azonban nyomát sem leltük, bár a helye kiadódott, ide vezetett, a feltételezett bejárathoz a barokk alaprajzokon is megvolt Ny-i kerengőfolyosó. Feltártuk a jelenleg már hiányzó Ny-i kolostorszárnyat, ennek külső fő- és belső válaszfalát, a jelenlegi iker-lakóházat összekötő részt. Munkánkat nagyban akadályozta, hogy az épületben ekkor még lakások voltak, így a lakók ki- és bejárását biztosítani kellett. Ezen okból az alaprajzokon is hiányzó ÉK-i szárny helyén is csak az un. ülőfülkés fal tövében húzhattunk mindkét oldalon egy-egy árkot. Az itt előkerült, mélyről induló és rendkívül vastag falakról a későbbiekben kiderült, hogy bár egymástól nagy távolságban elhelyezkedve, mégis egy összefüggő rendszer részei, egy korábbi, nagyon vastag falú, erődített építmény maradványai. A várt helyen megtaláltuk a kis kápolna sokszögű, támpilléres szentélyzáródását, ennek É-i oldalán pedig egy ossarium-ot. A csontházat rajzolás és fényképezés után visszatakartuk, a megfelelő szakemberek közreműködését igénylő későbbi feltárás érdekében. Czeglédy Ilona véleménye szerint ugyanis minden jel arra utal, hogy a Diósgyőri vár középkori temetkezési helye a pálos kolostor kápolnája volt. Sajnos erre a feltárásra 1973-ban már nem került sor. Temetkezés nyomaival találkoztunk az Ény-i szárnyon is: az itt is jelentkező, rendkívül -vastag (125-160 cm) és 220 cm mélységből induló falak mellett, illetve alatt rendszertelenül összedobált emberi csontokat találtunk. Mivel a falak miatt a rábontás nem volt lehetséges, a kilátszó csontokat felszedtük. Koponyát egyet sem találtunk. A középkori rendház D-i oldalán két helyiségből álló bejárati toldalékot találtunk, mellette egy újabb kori ciszternát tártunk fel. A középkori rendház K-i oldalán kb. 200 cm mélységben fekvő, padozaton álló falakat és rossz megtartású, homokkőből készült nyíláskeretköveket találtunk. Kutatást végeztünk az ÉNy-i szárny pincéjében, ahol a bal oldali járatban a mai járószint alatt 40 cm-rel mészréteget találtunk, benne